Kövess minket Facebookon is!

Friss topikok

Címkék

2068 – Éld az életem (1) 911 L.A. (1) A. F. Brady (1) Aaron Sorkin (1) Ada (1) Adam Sandler (1) Addie LaRue (1) Adrian Tchaikovsky (1) agave (154) Agave (9) ajánló (61) Alien (1) Alix E. Harrow (1) Alma Katsu (1) Álomdalok (1) Amanda Gorman (1) Anne Sverdrup-Thygeson (1) Anthony ONeill (1) Apollo’s Arrow (1) artpop (3) Assassin’s Creed Odisszea (1) Átváltozás (1) Az agyament műszak (1) Az éjféli égbolt (1) Az éjszaka fénye (1) Az elnök emberei (1) Az elveszett város (1) Az erő nyomában (1) Az illusztrált ember (1) Az Intézet (1) Az ír (1) Az obeliszkkapu (1) Az ötödik évszak (1) Az utolsó párbaj (1) Az utolsó tanú (1) Az utolsó tréfa (1) A beteg (1) A chicagói 7-ek tárgyalása (1) A csodálatos Mrs. Maisel (1) A dilemma (1) A ganümédeszi hatalomátvétel (1) A halálmegvető (1) A halál útvesztője (1) A hasadék (1) A His Dark Materials (1) A két pápa (1) A Kimenekítés (1) A kívülálló (1) A Kreml jelöltje (1) A Labirintus (1) A lángoló isten (1) A láthatatlan ember (1) A megtört föld (1) A negyedik majom (1) A nomádok földje (1) A professzor és az őrült (1) A rettenthetetlen (1) A sötétség kora (1) A sötét oldal (1) A terror univerzumai (1) A titokzatos bolygó (1) A tökéletes fegyver (1) B. A. Paris (1) Bábel fiai (1) bacigalupi (2) Batman - Karácsonyi ének (1) Beatrice Ákos Jerikó (1) Bekerített erdő (1) Beren és Lúthien (1) Blake Crouch (1) Bob Dylan (1) Bong Joon Ho (1) Brandon Hackett (2) brandon hackett (6) Californication (1) Carl Zimmer (1) Catherynne M. Valente (1) Cavan Scott (1) Charles Casillo (1) Charles Dickens (1) Christopher Nolan (1) Christopher Tolkien (1) Cixin Liu (1) Csillagok háborúja (1) Csongrádi Ábel (1) Csősz Sándor (1) Cyberpunk 2077 (1) Dacre Stoker - J. D. Barker (1) Daniel José Older (1) Dan Simmons (3) Dark (1) David Fincher (1) DC (1) Delilah S. Dawson (1) Dennis Lehane (1) Designated Survivor (1) dialógus (1) dick (9) Doctor Strange (1) Doktor House (1) Dominic Dulley (1) Donnie Darko (1) Don Winslow (1) Dooku az elveszett jedi (1) Dracul (1) Drew Williams (1) Druk (1) Eduardo Sacheri (1) Ed McDonald (3) Éhség (1) Éjvadászok (1) Elan Mastai (1) Eldobható testek (1) Elektronikus állam (2) Élősködők (1) Emelkedés (1) Eminem (1) Enola Holmes (1) Ericson Core (1) ernest cline (3) escher (1) Etetés (1) Európa (1) évértékelő (3) Evidens közegek (1) Ezüst Félhold Blues (1) Fekete monitor (1) Feleségem (1) Fiatal Írok Tábora (1) Fire & Blood (6) Fire and Blood (1) GABO SFF (7) gaga (12) Game of Thrones (1) Gáspár András (1) Gazdátlan csillagok (1) George R. R. Martin (12) giger (1) Gombaszögi Nyári Tábor (4) Gordon Doherty (1) Gorlo Volka (1) Gőzkorszak. Pavane (1) graffiti (4) Graham Moore (1) Gravity (1) Guy Ritchie (1) H. Nagy Péter (3) Harley Quinn (1) Harriet (1) Helen Keen (1) Helikon (1) Hibridek (1) hírek (8) Hölderlin (1) Holt idény (1) Homeland (1) Homeland s08e12 (1) Homérosz (1) Horgonyhely (1) House of the Dragon (8) Hyperion (1) Időugrás a Marson (1) Iliász (1) Ílion (1) In memoriam (1) Irha és bőr (2) író-olvasó (3) Izsó Zita (1) J. D. Barker (1) J. R. R. Tolkien (1) Jack Ketchum (1) Jana Vagner (1) Jason Matthews (2) Jasper DeWitt (1) Jeff VanderMeer (4) Jenn Lyons (1) Jiří Menzel (1) Joe Hart (1) John le Carré (1) John Le Carré (2) John Scalzi (1) Jojo Nyuszi (1) Joseph Staten (1) Jozef Karika (1) kaku (1) kalligram (1) Karácsonyi ének (1) Karanténkultúra és járványvilág (1) Kárhozat (1) Keith Roberts (1) Ken Liu (1) Keserű József (1) Később (1) Kettős szerepben (1) Kevin Shinick (1) Kilégzés és más novellák (1) Kim Stanley Robinson (1) Királyok veszte (1) Kisasszonyok (1) Kitömött barbár (1) koncert (1) könybemutató (1) könyvbemutató (9) Koréliai Hajsza (1) krimipályázat (1) Különös új világok (1) kultúrkorzó (4) kurzweil (1) lady gaga (2) Lara Fabian (1) Láthatatlan bolygók (1) Légszomj (1) Lehetnek sárkányaid is (1) Leigh Whannell (1) Lenn a sivár Földön (1) Lily Brooks-Dalton (1) Lőrinczy Judit (2) Lovecraft földjén (1) Love Death & Robots (1) Lúzerek éjszakája (1) madonna (1) Magam adom (1) Maid (1) Mákháború (1) Mank (1) Marilyn Monroe (1) Martin Scorcese (1) Már megint a felfedezők (1) Matt Ruff (1) mediawave (1) Médiumközi relációk (1) Megsebezve (1) Mel Gibson (1) Menekülés a tóhoz (1) Menekülj (1) Mesék a Hurokból (1) Michael J. Martinez (1) moskát anita (5) Moskát Anita (2) Mulan (1) Mulan 2020 (1) N. Juhász Tamás (1) N. K. Jemisin (3) Nabokov (1) neal stephenson (2) Neil Gaiman (4) Németh Zoltán (2) Nicholas A. Christakis (1) Nnedi Okorafor (1) Nobel-díj (1) Obscura (1) Octavia E. Butler (3) opus (20) Örkényi Ádám (1) Oxygen (1) Ozymandias (1) Palmer Eldritch három stigmája (1) Paolo Bacigalupi (2) partitúra (1) Pásztor Anna és Pásztor Sámuel (1) Pat Cadigan (1) Percy Bysshe Shelley (1) Perfect Harmony (1) Péterfy Gergely (1) Philip K. Dick (15) Pierce Brown (2) Piranesi (1) Pókfény (1) Prae (2) prae (5) Próza Nostra (1) Quentin Tarantino (1) Quimby (1) R. F. Kuang (3) Rae Carson (1) Ragadozó madarak (1) Rammstein (1) Rango (1) Ray Bradbury (1) Ready Player Two (1) Red Hot Chili Peppers (1) rég várt (2) Repedés a térben (1) Repeszhold (1) Respect (1) Rian Johnson (1) Richard Morgan (2) Rólunk szól (1) S.W.A.T. (1) Samantha Downing (1) Sam Hargrave (1) sandman (1) Sárkányköztársaság (1) sci-fi (1) scolar live (1) Scott Westerfeld (1) Sepsi László (1) simmons (1) Simon Stålenhag (2) Spencer (1) Star Trek (1) star wars (12) Star Wars - A végső dobás (1) Star Wars Canto Bight (1) Star Wars Phasma (1) Stephen Hawking (1) Stephen King (5) Stillwater (1) Stowaway (1) Superstore (1) Susanna Clarke (1) szeminárium (33) Szerelem a hatodikon (1) szimpózium (22) szingularitás (1) SZMIT (1) T2 (1) Taika Waititi (1) Ted Chiang (1) Tenet (1) Termőtestek (1) Terra Insecta (1) The Durrells (1) The Hill Will Climb (1) The Last of Us Part II (1) The Queen’s Gambit (1) The Rookie (1) The Science of... (1) The Undoing (1) The West Wing (1) The Witness (1) This is Us (1) Thomas A. Szlezák (1) Thomas Vinterberg (1) Tízezer ajtó (1) Toby Ziegler (1) Togo (1) Tom Sweterlitsch (1) Tőrbe ejtve (1) Trhlina (1) Trónok harca (1) true detective (1) Tudástér (1) Tűz & Vér (3) Tűz és Vér (1) Ubik (1) Uncut Gems (1) Úriemberek (1) Űrlottó (1) Űropera (1) V. E. Schwab (1) Vaiana (1) Vakság (1) Végítélet (1) Vének történetei és más írások (1) világépítés (1) Világok Találkozása (1) Vírusok világa (1) vizualitás (3) Volt egyszer egy… Hollywood (1) Vörös Veréb (1) Vulcanus kalapácsa (1) Westworld (1) William Gibson (1) Yellowstone (1) Zachary Mason (1) Zack Snyder (1) Zéró csapat (1) Címkefelhő

SF: fordítás és kánon

greyjoy 2015.07.31. 11:25

Miről ad hírt az újrafordítás, ha science fiction mű az apropója? Erre a látszólag egyszerű kérdésre keressük a választ két közelmúltbeli példa, Philip K. Dick kultikus alkotása és William Gibson cyberpunk remeke alapján.

dick.jpgDick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regényének három magyar fordítása készült. Az első, Gálvölgyi Judit nem túl precíz fordítása (Elektronikus bárány) az Interpress Magazinban jelent meg, még anno az „átkosban” (1984/6-os szám). Ezt követte a Valhalla Páholy kiadásában Szántai Zsolt – az előbbinél sokkal megbízhatóbb – munkája (Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokról?); a kiadvány fedőlapján és gerincén a regény címénél jóval nagyobb betűkkel a Szárnyas fejvadász felirat – a Marvel Comicsból átemelt logó – szerepelt. Bár a magazinbeli változatot is a Ridley Scott-filmből vett képek illusztrálták, az utóbbi esetben a kiadói szándék még nyilvánvalóbb volt: a Blade Runner sikere feltehetően pozitívan hat vissza a regény olvasottságára, ily módon növelni lehet a példányszámot. A szöveg harmadik fordítása, Pék Zoltán szakavatott teljesítménye – az Agave Könyvek közreadásában – pontosság és leleményesség tekintetében különbözik mindkét eddigi kísérlettől. (Két kiadást is megélt az Agave-változat: 2005-ben jelent meg először, majd 2013-ban ismét.)

A Pék Zoltán által pontosan visszaadott nevek és állandó jelzőik a Gálvölgyi Judit-féle – egyébként happy enddé torzított – verzióban még egészen máshogy néztek ki. Például a magazinban közzétett szövegben a „szovjet zsaru” (Polokov android) – következetesen – ázsiai, majd később – következetlenül – európai illetőségű alakként említődik, ráadásul francia hangzású nevet visel (Polieux). A képlet világos: az akkori kultúrideológia feltehetően nem tűrhette, hogy a szovjet rendőrség olyan kétes erkölcsű, laza irányítású intézményként tűnjön föl, amelybe könnyedén beszivárognak az androidok. A cenzúra még egy sci-fi esetében is működött, hiszen Dick alkotása – sok más művéhez hasonlóan – a megírásához képesti közeljövőben játszódik. A szocialista érában viszont holmi posztapokaliptikus víziónak a történelem belátható horizontján természetesen nem szabadott feltűnnie (a kommunizmus helyett). Pék Zoltán verziója „helyreállítja” ezt a képletet, ezzel is közelebb viszi az olvasót Dick tényleges megoldásához. Az újrafordítás itt többszörösen is indokolt volt, ezért nézzünk egy kevésbé evidens példát.

gibson.jpgWilliam Gibson Virtuálfény című regénye a Valhalla Páholy kiadásában jelent meg először 1995-ben. Szántai Zsolt fordítása jól adja vissza Gibson nyelvének sajátosságait (már amennyire ez lehetséges), ezért sokak számára talán meglepő, hogy a mű néhány héttel ezelőtt ismét megjelent, ezúttal az Agave Könyvek gondozásában. Talán mondani sem kell: Pék Zoltán fordításában. A Virtuálfény egyébként fontos helyen áll a Gibson-életműben. Nemcsak azért, mert a Híd-trilógia első darabja, hanem azért, mert a bonyodalmakat elindító tárgy a cyberpunk szubkultúra egyik központi kelléke. Ez természetesen a napszemüveg. A kiadvány hátlapszövege így fogalmaz: „Chevette futárként rója biciklijén a jövő San Franciscójának utcáit, ez az élete. Egy nap mégis nagyot kockáztat: ellopja egy seggfej napszemüvegét. Csak akkor jön rá, hogy tettének milyen következményei vannak, amikor ezek már jócskán átívelnek felette, és alapjaiban veszélyeztetik az egész város jövőjét.” A napszemüveg alapján tehát a szöveg a cyberpunkkal kerül kapcsolatba, ám Gibson műve egyben eltolódást is jelez ahhoz képest, a Virtuálfény a hackerek és a mesterséges intelligenciák világa helyett a tömegmédiára helyezi a hangsúlyt.

Az újrafordítás igényéből egy fontos tendenciára is következtethetünk. A magas és a populáris kultúra modernista szétválasztása a mai napig meghatározza az irodalomról való gondolkodást. Annak ellenére, hogy ez a megkülönböztetés egy ideje érvényét vesztette, vagy legalábbis módosult. Az alternatív kánonokra (amilyen a sci-fi kánonja is) a mai napig hajlamos úgy tekinteni a szakma, mint amelyek nem pusztán kívül esnek az értékes műveket felsorakoztató jelentéskánonokon, de esélyük sem nagyon van arra, hogy maradandó alkotásokra irányítsák a figyelmet. Ez a felfogás természetesen korrekcióra szorul. Egyrészt, az alternatív kánonok nem tekinthetők homogén formációknak, sok olyan művet tartalmaznak, melyek rendelkeznek az értelmüket átörökítő kommentárokkal, és nem merülnek ki egyszeri olvasásra. Az újrafordítás is arra utal, hogy a sci-fin belül bizony számolnunk kell egy immár jelentős belső hagyománnyal, amelynek kialakultak a maga hivatkozási pontjai. Mindez azt jelzi, hogy a populáris irodalomnak is megvannak a klasszikusai. Dick és Gibson műveinek egy része ezek közé tartozik. Ez a magyarázata annak, hogy újra és újra megújulásra szorul a velük létesíthető kapcsolat. Mely kontaktust – egyebek mellett – a korszerűsített fordítás képes biztosítani.

H. Nagy Péter

(Új Szó, 2015. július 25.)

Címkék: sci-fi

1 komment

Ajánló: Opus 35

greyjoy 2015.06.14. 22:30

opus_35.JPGMegjelent az Opus 35. száma, amelyben – a lap profiljához hűen – fontos szerepet játszik a popkultúra. Ízelítő a tartalomból:

Hegedűs Norbert: Egy posztmodern panteon megteremtése: Neil Gaiman világképe

Baka L. Patrik: Gondolati zónák és kollektív (ön)tudat (Világ- és karakterépítés Vernor Vinge űroperájában)

Zelei Dávid: Részletek a Faust család naplójából (Horváth László Imre: Lett este és lett reggel)

  1. H. Nagy Péter: Populáris hősök: Darwin, Einstein, Hawking és Gaga

Németh Csilla: „Perverz gépezet” (Németh Zoltán: A perverzió méltósága)

Címkék: ajánló opus

Szólj hozzá!

Ajánló: Opus 34

greyjoy 2015.05.22. 15:47

opus_34.JPGMegjelent az Opus 34. száma, megújult formában (pl. színes bellapok). Kedvcsinálóként három részlet a számból:

 „A Marvel képregények leginkább olyan környezetben játszódnak, amelyek a mi világunkban is megtalálhatóak (pl. New York), mindezek mellett »emberibb« karakterei vannak. A DC ezzel szemben kitalált helyszíneken (pl. Metropolis, Gotham City) futtatja karaktereit, amelyek leginkább félisteni hatalommal bírnak. Ez utóbbiak közül a legemberibb szereplőnk és hősünk az oly jól ismert Bruce Wayne, azaz Batman.” (N. Juhász Tamás: A Denevér árnyékából)

 „Az irodalom- és kultúratudomány gyorsan változó feltételei közt az utóbbi években mind nagyobb teret nyert a belátás, mely szerint jelentéssel telített világunkban való ittlétünk megragadására nem, vagy nem kizárólagosan a jelentésképzésen, az értelmen, az értelemtulajdonításon keresztül van módunk. Minthogy a világ, illetve az abban való bennelét kézrekerítése éppen a jelentésképzés okán bizonyul önmagában véve bevégezhetetlen feladatnak, az értelmezés kiváltotta csömör vagy düh a humán tudományokban is olyan változásokat idézett elő, amelyek a jelentés(képzés) ellenében a jelenléthatások nem-hermeneutikainak nevezett, azaz nem valaminek a megértésén, értelmezésén alapuló komponenseire irányították a figyelmet.” (L. Varga Péter: „Materiális” hermeneutika: lehetséges vagy sem? Az új filológia és hermeneutika kérdéséhez)

 „Németh Zoltán könyve (»elméleti mátrixa«) tökéletesen alkalmas vitaindítónak (pl. egyetemi kurzusokon), a vakfoltjai alapján ugyanis feltételezhető, hogy a posztmodernség alaposabb megértéséhez a popkultúra erőteljesebb jelenlétére és ismeretére van szükség.” (H. Nagy Péter: A negyedik. Kiegészítés Németh Zoltán A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája című könyvéhez)

Címkék: ajánló opus

Szólj hozzá!

Ajánló: Test-konceptusok és test-reprezentációk az irodalomban és a kultúrában

greyjoy 2015.05.08. 19:57

test_borito.JPGA Gondolat Kiadó gondozásában, Horváth Kornélia és mts. szerkesztésében látott napvilágot a Test-konceptusok és test-reprezentációk az irodalomban és a kultúrában c. monstre (sic) tanulmánykötet, melynek anyagához az MA PKK néhány tagja is hozzájárult. Az elsősorban filozófiai és irodalomelméleti tárgyú tanulmányok között szerepel Hegedűs Norbert írása Neil Gaiman Idegen részek című novellájáról; A test a vizuális médiumokban című blokkban kapott helyet továbbá Deisler Szilvia írása a Fekete hattyú című Aronofsky-filmről és H. Nagy Péter írása Lady Gaga testteljesítményéről. A könyvet nagy haszonnal forgathatják azok, akik tájékozódni kívánnak a test-diskurzusok turbulens világában (Kittlernél a „nem-kapcsolt test” kizárása következetes médiaelméleti lépés, Gumbrechtnél viszont a jelenlét test-centrikus). Hiszen van itt minden, ami szemszájnak ingere: Bahtyintól és Barthes-tól (az utóbbiról Keserű József szól) Szabó Magdáig (Máté Orsolya tolmácsolásában) és Tóth Krisztináig, és így tovább, ha nem is a végtelenségig, de kb. félszáz gondolatmenet erejéig. Persze senkire sem szeretnénk mindezt rátestálni, de jó szívvel ajánljuk. Testes/fontos. (HNP)

 

Címkék: ajánló

Szólj hozzá!

Ajánló: Prae 2014/3

greyjoy 2015.02.02. 12:15

popkult_borito2.JPG

A budapesti Prae folyóirat 2014/3-as számának Popkult című főblokkját az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport tagjainak írásai alkotják. A tematikus összeállításban a következő tanulmányok szerepelnek (ebben a sorrendben):

 

– H. Nagy Péter: A popkultúra mögött a tudomány

– Keserű József: Térképek a fantasy-irodalomban

– Hegedűs Orsolya: Katonadolog – Glen Cook: A Fekete Sereg

– Sánta Szilárd: Kinek a háborúja? – A katonai science fictionről

– Sz. Molnár Szilvia: Az X-Térség látványvilága Jeff VanderMeer Déli Végek-trilógiájában

– Benyovszky Krisztián: Ingoványos terület – Két fejezet egy Holmes-történet utóéletéből

– L. Varga Péter: Gyere be, ha mersz! – Stephen King: Joyland

 

A blokk – a visszatérő témák miatt – különösen izgalmas lehet azok számára, akik részt vettek az MA PKK 2014-es rendezvényein, de azoknak is bátran ajánlható, akik ezzel kezdik a kutatócsoport munkájával és látásmódjával való megismerkedést. (HNP)

Címkék: ajánló

Szólj hozzá!

Ajánló: Az irodalomoktatás új kihívásai

greyjoy 2015.01.07. 16:09

az_irodalomoktatas.JPGA Selye János Egyetem Tanárképző Karának Tudományos Közleményei sorozatcím alatt jelent meg Az irodalomoktatás új kihívásai című tanulmánykötet Erdélyi Margit szerkesztésében, a Gondolat Kiadó kiadványaként 2014-ben. A könyv első fejezete, a Popkultúra az irodalomórán négy olyan tanulmányt tartalmaz, melyet az MA PKK tagjai készítettek:

H. Nagy Péter: Mire jó a popkultúra, avagy hogyan oktatható a tudományos gondolkodás bölcsészeknek

Hegedűs Norbert: A populáris irodalom tanításának lehetőségei a közoktatásban

Deisler Szilvia: Meteorológia az irodalomórán, avagy a Felhőatlasz mint segédanyag

Keserű József: Hogyan olvassunk rémtörténeteket? Közelítések Edgar Allan Poe Az áruló szív című elbeszéléséhez

 A friss szemléletű blokk elsősorban azoknak ajánlható, akiket érdekel a popkultúra és a pedagógia kapcsolatrendszere, az interdiszciplináris és multimediális oktatás helyzete. A tanulmányok az irodalomórákon felhasználható feladat- és kérdéssorokat is tartalmaznak. (HNP)

 

Címkék: ajánló

Szólj hozzá!

Ajánló: Költészet és...

greyjoy 2014.12.21. 11:05

kolteszet_es.JPG

A Költészet és… című, Csanda Gábor és H. Nagy Péter által szerkesztett kötet jó példa a popkultúra-kutatás és a szaktudományi érdekeltség (kompetencia) szétválaszthatatlanságára. A kiadványban az MA PKK több tagja is szerepel olyan tanulmánnyal, amely a líra kontextuális elemzésére épül, illetve ezek között olyan is akad, amely kifejezetten a költészet és a populáris irodalom kapcsolatrendszerére koncentrál.

 

A kiadvány tartalomjegyzéke:

 

Horváth Kornélia: Költészet és retorika

L. Varga Péter: Költészet és médiumok

Sz. Molnár Szilvia: Költészet és vizualitás

Polgár Anikó: Költészet és műfordítás

Hegedűs Orsolya: Költészet és képaláírás

Németh Zoltán: Költészet és nemiség

Csehy Zoltán: Költészet és opera

Keserű József: Költészet és térbeliség

Benyovszky Krisztián: Költészet és gasztronómia

Mizser Attila: Költészet és teremtés

Halmai Tamás: Költészet és transzcendencia

N. Juhász Tamás: Költészet és adaptáció

Baka L. Patrik: Költészet és fantasy

Hegedűs Norbert: Költészet és dark fantasy

Bárczi Zsófia: Költészet és matematika

H. Nagy Péter: Költészet és asztrofizika

Három példa: Baka L. Patrik írása George R. R. Martin Westerosába kalauzol egy szövegközi költemény elemzésén keresztül; Hegedűs Norbert dolgozata Neil Gaiman verseiről szól; N. Juhász Tamás gondolatmenete pedig a Dante-adaptációk legújabb fejezetébe (pl. az ide vonatkozó játékvilágokba) enged bepillantást. (HNP)

Címkék: ajánló

Szólj hozzá!

A tudattalan újrafelfedezése (beszámoló)

greyjoy 2014.12.11. 13:20

tn6_b1258484.JPGA félév utolsó szemináriumán a tudattalan természetéről tudhattak meg érdekes dolgokat a résztvevők. Elsőként Zolczer Péter kapott szót, aki Leonard Mlodinow A tudattalan című könyvéből vett példákkal szemléltette, hogy miképpen hat tudattalanunk az érzékelésünkre, az emlékeinkre, illetve hogyan befolyásolja előítéleteinket és döntéseinket. Vajon miért van az, hogy másképp érzékeljük ugyanannak a bornak az ízét, ha elhitetik velünk, hogy két különböző borról van szó? És miért a drágábbnak mondottat érzékeljük finomabbnak? Hogyan lehetséges, hogy tisztán emlékszünk olyan (olykor nagy horderejű) eseményekre, amelyek bizonyíthatóan meg sem történtek velünk? A válasz minden esetben a tudattalanunkban keresendő.

Zolczer Péter után H. Nagy Péter vette át a szót, aki újfent hangsúlyozta, hogy a Mlodinow által vizsgált tudattalannak semmi köze Freud tudattalan-fogalmához, hiszen a tudattalan nem kódolható át tudatossá. Freud – egyebek mellett – ebben is tévedett. Ezt követően a Zolczer által felhozott példákat H. Nagy tágabb kontextusba (M. Foucault, F. Jameson stb.) helyezte, és felhívta a figyelmet a popkultúra-kutatás újabb, ide vonatkozó fordulatára.

A szeminárium harmadik előadója – Deisler Szilvia – Christopher Nolan Inception (Eredet) című filmjét elemezte, rámutatva többek között a labirintusok és az Escher-féle terek funkcióira, valamint arra, hogy a világokat valójában a tudattalanunk építi. Ezzel a konklúzióval zárult (egyelőre) az MA PKK harmadik féléve. Folytatás 2015 februárjában a Világépítés-szimpóziummal. (KJ)

Címkék: szeminárium

Szólj hozzá!

Ajánló: A tudattalan újrafelfedezése (szeminárium)

greyjoy 2014.12.05. 13:55

tudattalanhoz.jpg

A gótikus metál szubkultúrában elvárásként körvonalazódott anno, hogy a Nightwish eredeti énekesnője, Tarja, és a Within Temptation csillaga, Sharon, együtt adjanak elő valamit. Az álomfelállás létrejött, megszületett a Paradise című szám… Ami csalódást okozott. Valami nem stimmel benne. Hiányérzetet kelt. De mi a probléma ezzel a cuccal? Tágabban szemlélve a dolgokat: Miért tetszenek éppen azok a dallamok, amelyeket könnyedén előhívunk, és amelyektől alig tudunk szabadulni? Miért vonzódunk bizonyos típusú történetekhez jobban, mint másfélékhez? Miért érdeklődünk idegenek által kitalált világok iránt? Ezek a kérdések megválaszolhatók, ha figyelembe vesszük, hogy az alkotásnak és a befogadásnak is vannak tudattalan komponensei? Talán igen… Nem Freudról lesz szó. Hanem valami sokkal érdekesebbről. Leonard Mlodinow A tudattalan című könyvéből indulunk ki, majd a popkultúra-kutatás egy lehetséges paradigmáját érintve az Eredet című filmről és az álmokból épített világokról ejtünk néhány szót. Vezérfonalunk a kétlépcsős agymodell lesz.

A szeminárium helyszíne a SJE TKK kari olvasója, időpont: 2014. december 10., 17:00 óra (HNP)

Szólj hozzá!

Világépítés a True Detective c. sorozatban (szeminárium)

greyjoy 2014.11.28. 15:28

Sánta Szilárd azzal a megállapítással nyitotta előadását, hogy amíg korábban az értelmiség felől egyfajta lenéző magatartás volt tapasztalható a sorozatok irányában, addig az utóbbi tíz évben mindez egyre inkább módosulni látszik, köszönhetően az olyan remekműveknek, mint amilyen például a Twin Peaks volt. A szériák értékének növekedéséhez elsősorban azok minél kompaktabbá válása járult hozzá, amelyhez az olyan sorozatokban, mint a True Detective, komoly marketing és show-jelleg is társul. Ez utóbbi profi szerkesztésmódja – aminek talán egyik alapfeltétele volt, hogy a teljes évadot ugyanaz a rendező, Cary Joji Fukunaga készítette – maradéktalanul alátámasztja azt az új keletű vélekedést, hogy a hasonló fajsúlyú szériák „új moziként” aposztrofálódnak.

true-detective-poster-16x9-1.jpg

A történet két főhőse az első pillanattól kezdve antihősként jelenik meg, a két karakter nagyarányú jellembeli különbözősége azonban nemhogy kiegyensúlyozatlanságot, de többszörös hatásfokot generál a közös munkában.

A sztori tizenhét évet ölel fel, és a lineáris időkezelést felrúgva három, egymástól évtizedes távolságra eső időben tárul elénk. Ez jól érzékeltethetővé teszi az egyes karakterek értékítélet- és jellemváltozását. A sorozat ebből következően a tényleges történet mellett a két főhős identitás(váltás)ára is nagy mértékig odafigyel. Az első hat rész – többek között – a közvetítettségen alapuló múltfelidézés kérdését állítja előtérbe. A (mellék)szereplők által felidézett emléktöredékek és képek közt – amelyeket mi látunk – azonban olyan is akad, amely a főszereplőket kihallgató nyomozópáros horizontján kívül marad. 

True-detective-1x02-7.png

A kereszténység a széria fontos vonatkozási alapjává válik, hiszen az általunk is ismert bűn fogalmának meghatározásához elsőrendűen ez az ideológia járult hozzá, már csak abból a megközelítésből is, hogy alapot teremtsen a megváltásnak és az ezáltali bűnbocsátásnak; hogy ez utóbbi okozatnak okot generáljon. A rituális gyilkosság és annak jegyei azonban áthágják az egyház által megvont korlátokat: az áldozatbemutatás tiltását, ami a végső és felülmúlhatatlan áldozat, Krisztus önfeláldozása révén már értelmetlenné vált.

A sorozat holttestei önmagukon túlmutató, kvázi szétszerelhető tárgyakként aposztrofálódnak, az így kapott apró mozaikkockák azonban, már önmagukban is megoldásaivá válhatnak a test egészének pusztulásáért felelős bűntény-rejtélynek. A sztori mindemellett megannyi ponton a ciklikusság mintapéldája is, hiszen a számtalan szimbólum és a háttér-kódrendszer mellett tele van ismétlődéssel.

A film zárlata kapcsán pedig – amelyet a közvélemény éppúgy megannyi kritikával illetett, mint a szemináriumon jelenlévők is – talán csak annyit szükséges elmondani, hogy nyitott marad, akár az élet… (Baka L. Patrik)

Címkék: szeminárium true detective

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása