MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu/atom
blfr5@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://mapopkult.blog.hu/2024/02/16/figyelem_megujulo_tartalmak
Figyelem! Megújuló tartalmak!
2024-02-16T18:19:57+01:00
2024-02-16T18:19:57+01:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p><strong><span></span></strong><span>Az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport önálló/saját weboldalán válogatás olvasható a blogon megjelent szövegeinkből is. Emellett kínálatunk jelentősen bővült: letölthető könyvek és tanulmányok, adatbázisok, érdeklődési körök és médiumok szerinti böngészés, számos egyéb érdekesség. A weboldal a következő linken érhető el:</span></p>
<p><a href="https://mapopkult.com" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span>https://mapopkult.com</span></a></p>
<p><span>Fedezd fel az új tartalmakat! Találkozunk továbbra is itt a blogon, de tartsatok velünk az új weboldalunkon! És ne felejtsük: „A popkultúra összeköt.” (szöveg: H. Nagy Péter, kép: Facebook: Retro Science Fiction)</span></p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/retro.jpg" alt="retro.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2024%2F02%2F16%2Ffigyelem_megujulo_tartalmak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2024%2F02%2F16%2Ffigyelem_megujulo_tartalmak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2024%2F02%2F16%2Ffigyelem_megujulo_tartalmak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Figyelem! Megújuló tartalmak!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2024/02/16/figyelem_megujulo_tartalmak#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18327219" border="0" /></a><br /></p>
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/retro.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2024/01/16/figyelem_koltozes_felfedezes
Figyelem! Költözés! Felfedezés!
2024-01-16T18:27:36+01:00
2024-01-16T18:27:36+01:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p><span>Elkészült az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport önálló/saját weboldala. Megújult tartalom, széles kínálat, adatbázisok, érdeklődési körök és médiumok szerinti böngészés és számos egyéb érdekesség. A kutatócsoport blogja továbbra is üzemelni fog, de a tevékenységünkről folyó munka áttevődik a szóban forgó weboldalra, amely a következő linken érhető el:</span></p>
<p><a href="https://mapopkult.com" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span>https://mapopkult.com</span></a></p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/retro_science_fiction_fb.jpg" alt="retro_science_fiction_fb.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p>Nagyon szépen köszönjük az eddigi figyelmet! Találkozunk továbbra is itt a blogon, de tartsanak/tartsatok velünk az új weboldalunkon! És ne felejtsük: „A popkultúra összeköt.” (szöveg: H. Nagy Péter, kép: Facebook: Retro Science Fiction)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2024%2F01%2F16%2Ffigyelem_koltozes_felfedezes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2024%2F01%2F16%2Ffigyelem_koltozes_felfedezes%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2024%2F01%2F16%2Ffigyelem_koltozes_felfedezes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Figyelem! Költözés! Felfedezés!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2024/01/16/figyelem_koltozes_felfedezes#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18304443" border="0" /></a><br /></p>
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/retro_science_fiction_fb.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/12/01/h_nagy_peter_evidens_kozegek_tartalom
H. Nagy Péter: Evidens közegek – Tartalom
2023-12-01T20:26:54+01:00
2023-12-01T20:26:54+01:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/evidens_kozegek-front.jpg" alt="evidens_kozegek-front.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><br /><br />Előszó</span></p>
<p><span>1.</span></p>
<p><span>Epidemiológiai ponyvaelemzés. Robin Cook Járvány című regényéről (és kontextusairól)</span></p>
<p><span>2.</span></p>
<p><span>Drakula összerakása (Bram Stoker + Elizabeth Kostova)</span></p>
<p><span>A Déli Végek-trilógia (és az X Térség) komplexitása (Jeff VanderMeer: Expedíció, Kontroll, Fantomfény)</span></p>
<p><span>3.</span></p>
<p><span>A fajzatok eredete (Moskát Anita: Irha és bőr)</span></p>
<p><span>Az emberek halnak, a gomba él. Sepsi László <em>Termőtestek</em> című regényéről (és bizonyos kontextusairól)</span></p>
<p><span>Selmecbánya látképe és mikrovilága (N. Tóth Anikó: A szalamandra mosolya – A selmeci különös hölgy legendáriumából)</span></p>
<p><span>4.</span></p>
<p><span>A science fiction és a tudományos haladás védelmében. Avi Loeb Földönkívüli: Egy idegen civilizáció első nyomai című könyvének előfeltevéseihez</span></p>
<p><span>Mégis kinek a bolygója? Csősz Sándor A földi idegenek című könyvéről hibrid kontextusban</span></p>
<p><span>Labirintusok, Escher-terek, médiumok (Deisler Szilvia: Puzzle-hatás)</span></p>
<p><span>Új betegségek, régi metaforák (Ureczky Eszter: Kultúra és kontamináció)</span></p>
<p><span>5.</span></p>
<p><span>Örömzene, alkalom, komplexitás (Kovács András Ferenc: Requiem tzimbalomra)</span></p>
<p><span>Számadás, depresszió, szcenika (Tatár Sándor: Haalaadaas)</span></p>
<p><span>Képkeret, kultúra, karantén (Baka L. Patrik: A Paradicsom meghódítása)</span></p>
<p><span>6.</span></p>
<p><span>A Por filmje. A His Dark Materials világa(i)</span></p>
<p><span>House of the Dragon – Kezdetek</span></p>
<p><span>7.</span></p>
<p><span>Vírusok és járványok a tudománynépszerűsítésben. Nicholas A. Christakis Apollo’s Arrow </span><span>című könyvéről (és kontextusairól)</span></p>
<p><span>Szakirodalom</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F12%2F01%2Fh_nagy_peter_evidens_kozegek_tartalom%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F12%2F01%2Fh_nagy_peter_evidens_kozegek_tartalom%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F12%2F01%2Fh_nagy_peter_evidens_kozegek_tartalom%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=H. Nagy Péter: Evidens közegek – Tartalom"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/12/01/h_nagy_peter_evidens_kozegek_tartalom#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18271867" border="0" /></a><br /></p>
H._Nagy_Péter
Evidens_közegek
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/evidens_kozegek-front.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/11/06/mi_atyank_ki_vagy_a_mennyekbe_mondd_csak_melyik_ajton_menjek_be_philip_k_dick_es_roger_zelazny_a_har
Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe' mondd csak melyik ajtón menjek be? – Philip K. Dick és Roger Zelazny: A Harag Istene
2023-11-06T08:22:21+01:00
2023-11-06T08:22:21+01:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;">„De azért furcsa érzés volt egy olyan verstől függeni, aminek a jelentését nem is értik igazán; ahogy kiterítette a régi, foltos benzinkutas térképeket, amiket a háború előtt ingyen osztogattak, felmerült Handy atyában, hogy ez talán az elfajzás stigmája. Rossz ómen… nem csak a kor rossz, ők maguk is rosszak lettek; a minőség beléjük szorult.” <span>Megosztó kötettel érkezett a végéhez Philip K. Dick SF életművének magyar nyelvű kiadása az Agave kiadó jóvoltából. <em>A Harag Istene</em> 1976-ban látott napvilágot Roger Zelazny közreműködésével, noha Dick már nyolc évvel korábban felkereste Ted White-ot, hogy társszerzőként csatlakozzon hozzá a kötet megírásában, de a projekt valahogy mindig elakadt. White-nál talált rá Zelazny a <em>Deus Irae</em> kéziratára, és ajánlkozott, hogy segít befejezni azt. A többi már történelem. </span>A cím szójáték, a Dies Irae szó szerint a Harag Napja, katolikus egyházi ének az utolsó ítéletről, mindössze egy magánhangzó kicserélésével pedig megkapjuk a Harag Istenét, a démiurgoszt, aki gyakorlatilag az Ószövetség bosszúálló, neurotikus autokratája, az isteni minőség rosszabbik fele, egy korlátozott, beszűkült tudat, egy olyan felsőbb lény, aki elfelejtette önnön valós istenségét.</p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ahhoz, hogy élvezni tudjuk, amit olvasunk, erősen ajánlott mind az életművet, mind Dick személyes mániáit ismerni. Ezekről a témákról magyarul a <em>Csúszkáló valóságok</em> című esszékötetéből, valamint Lawrence Sutin <em>Isteni inváziók</em> című Dick-életrajzából tájékozódhatunk. A kiegészítő infók hiányában a kötetben számos dolog homályos, zavaros, sűrű és bizony olykor unalmas is lesz, mert a két szerző ugyan végig teológiai és filozófiai álláspontokat ütköztet, teszi mindezt látszólag véletlenszerű kulturális utalásokkal, német, latin és görög idézetekkel és sok őrültséggel fűszerezve. </span>Az elején a kulturális utalások özöne, az operától kezdve német szerzőkön át a <em>Carmina Buraná</em>ig, illetve az etimológiai fejtegetések lassítják a történet kibontakozását, de ha figyelünk a részletekre, a fentebbi háttértudás birtokában ezen az utazáson is érdemes részt venni. <span>„Mégis a gob vetett véget a háborúnak, mivel a méregeső után nem maradt elég ember folytatni.</span> <em>De mortuis nil nisi bonum</em>, gondolta: halottakról vagy jót, vagy semmit, például… nos például ezt: azok az idióták okozták a halálotokat, akiket arra választottatok meg, hogy vezessenek benneteket, védelmezzenek titeket, adót szedjenek be tőletek. Tehát ki volt az igazi kretén, ti vagy ők? Mindenesetre mind elpusztultak.” (23.)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/dick_3.jpg" alt="dick_3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az alapfelállás kísértetiesen Dick korábbi, 1964-es regényét, a <em>Dr. Vérdíj</em>at idézi: az egyik főszereplőnk itt is egy végtagok nélküli fokoméliás, gyakorlatilag kiborg festő, Tibor McMasters, aki egy posztapokaliptikus világban tengeti az életét, és művégtagjai ellenére nagyon tehetséges festő. A Harag Egyháza megbízza azzal, hogy fesse meg az általuk istenként imádott Carleton Lufteufelt, aki a világégésért felel. McMasters zarándoklatra indul, hogy megtalálja Lufteufelt, mert hisz benne, hogy fotó alapján nem, csakis személyes benyomásai által tudja megragadni és hitelesen ábrázolni isteni valóját. Mélyen belül azonban kétségek gyötrik, kacérkodik a kereszténységre való áttérés gondolatával, így aztán dr. Abertnathy atya utána küldi egyik hívét, Peter Sandset, aki – gyakorlatilag a szerző alteregójaként – különböző drogokkal kísérletezik, hogy segítségükkel betekintést nyerhessen a valóság más dimenzióiba. Itt aztán elkezdődik a Dicktől elvárható őrült utazás. Több korábbi novellája koncepcióját is bedolgozta a sztoriba: a <em>The Great C</em>-ből származik a gyilkos MI feltűnése (akinek ha háromszorra sem tudnak olyan kérdést feltenni, amire nem tud felelni, akkor megöli a kérdezőt), ami a Halál hídja-jelenetre rímel a <em>Gyalog Galopp</em>ból. A <em>Planet for Transients</em>-ből a különböző mutánsok bukkannak fel: gyíkemberek, futók, bogarak, akik mind sajátos mikrotársadalmakat hoznak létre a háború utáni Földön. A <em>Közterm</em> című novellából pedig a valamilyen szintű személyiséggel bíró automata gyár köszön vissza, ami itt meghibásodott, és több comic relief jelenet forrásaként is szolgál. <span>Szokás szerint több regényre elegendő téma bukkan fel ezen a valamivel több, mint kétszáz oldalon: elmélkedés arról, hogy mi adja egy műalkotás eszenciáját, a hitről, Isten és ember viszonyáról, az MI és az evolúció természetéről, a túlélés és az alkalmazkodás örök körforgásáról.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A teológiához visszatérve, van itt minden: manicheizmus, gnoszticizmus és a kereszténység két arcának, a bosszúálló ószövetségi Atyának és a minden bűnt megbocsátó, megváltó krisztusi istenképnek a szembeállítása. Az új hit, habár leginkább elfajzott, félreértelmezett kereszténységnek tűnik, ugyanakkor lélekvándorlásszerű logikát követ: a helyes életvitel kulcsa alávetni magad a Harag Istene erőinek, mivel a halál nem más, mint szabadulás a jelenlegi manifesztációból. Itt is megjelenik a hinduizmusból jól ismert kerék metafora (dharmacsakra), melynek minden fordulata vagy előreviszi a lelket, vagy visszaveti azt egy alacsonyabb létsíkra. „A szenvedés megtisztítja a lelket” doktrínája vezérelte a keresztény mártírokat, remetéket is évszázadokon keresztül. Bizonyos (poszt)apokaliptikus ellenvallások Dick más műveiben is jelentős szerepet játszanak, például: <em>Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal</em>, <em>Jones kezében a világ</em>, <em>Palmer Eldritch három stigmája.</em> Dick egyik felesége kerámiák készítésével foglalkozott, emiatt ez a motívum több regényébe is beszivárgott. Az agyaggal való bánás a suméroktól kezdve a különböző mitológiákban is a teremtés aktusát idézi, hiszen a formálása egyrészt becsületes kétkezi munka, másrészt lehet valódi kreatív tevékenység, művészet is. Jelképes funkcióban a <em>Galaktikus cserépgyógyász</em>, és a <em>Csordulj könnyem, mondta a rendőr</em> is szerepeltette a kerámiakészítést.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A mű végén Tibor McMasters hirtelen felindulásból úgy öli meg Lufteufelt, a Harag Istenét, hogy nem ismer rá. De a zarándoklatnak meg kell lennie, ezért Pete Sands végül egy öreg, alkoholista csavargóval játszatja el Lufteufel szerepét, hogy Tibor végre békét lelhessen és megalkothassa az Isten képmását. Így aztán a Harag híveire nem a nagy pusztító, hanem egy álvallás hamis prófétája, egy abszolút sodródó, már a háború előtt is alkoholista és semmirekellő szerencsétlen tekint majd le a templom freskójáról az elkövetkező évszázadokban. Mindez felveti az autenticitás kérdését is: mitől lesz hiteles egy műalkotás? Elég hozzá, ha elegen bizonygatják, és elhiszik, hogy az? Ha idővel szervesen beépül egy hagyomány vagy hitrendszerbe, az már elég hozzá, hogy megkérdőjelezhetetlenné váljon?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A végkifejlet egy igazi Dick-féle látomásban tetőzik: Lufteufel halálakor a keresztény pap és Alice, a Lufteufel által befogadott fogyatékos lány teofániát él át, amint a gonosz manifesztációja elhagyja a világot. A lány értelme kitisztul, a jobb napokat látott kisvárosra pedig az ókori Szíria tájai vetülnek rá. Ezt a valóság-filtert csak az atya látja, de mások is érzik. Ahogy visszaáll a jó és a rossz egyensúlya, a boldogság és a derű kisugárzik a világégés utáni pusztaságba. Szokatlanul lekerekített és tömény regényt kapunk tehát, ami inkább disztópia, mint SF, és helyenként inkább értekezésjellegű, mint történetorientált. Zelazny közreműködése leginkább a hitbéli kérdések részletes boncolgatásában, illetve egyes lírai mondatokban érhető tetten, amelyek határozottan jót tettek a kötetnek. Ami a sztori élvezetét illeti, Dick-veteránok és teológusok előnyben, de a mű végső, univerzális üzenete mindenki számára megnyugtató: néha a borzasztó dolgokból, a háborúból és egyéb szörnyűségekből is jó fakad, új összefogás, új rend, új emberi kapcsolatok. A Harag Istene sok helyen tombol napjainkban is, de amíg vannak, akik józanul, tisztességesen és egymással és önmagukkal békében élnek, addig van remény, hogy egyszer visszaáll majd a világ rendje.</span> (Babos Orsolya)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F11%2F06%2Fmi_atyank_ki_vagy_a_mennyekbe_mondd_csak_melyik_ajton_menjek_be_philip_k_dick_es_roger_zelazny_a_har%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F11%2F06%2Fmi_atyank_ki_vagy_a_mennyekbe_mondd_csak_melyik_ajton_menjek_be_philip_k_dick_es_roger_zelazny_a_har%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F11%2F06%2Fmi_atyank_ki_vagy_a_mennyekbe_mondd_csak_melyik_ajton_menjek_be_philip_k_dick_es_roger_zelazny_a_har%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe' mondd csak melyik ajtón menjek be? – Philip K. Dick és Roger Zelazny: A Harag Istene"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/11/06/mi_atyank_ki_vagy_a_mennyekbe_mondd_csak_melyik_ajton_menjek_be_philip_k_dick_es_roger_zelazny_a_har#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18251847" border="0" /></a><br /></p>
agave
Philip_K._Dick
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/dick_3.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/10/15/evidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_188
Evidens közegek – Részlet egy készülő könyvből 5.
2023-10-15T05:44:44+02:00
2023-10-15T05:44:44+02:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;"><span>[…] A filmtörténet egyik sokszor visszatérő kliséje, hogy a filmtrükk nem ismer határokat. Ez a megállapítás igenelhető, ha a látványeffektusok szemkápráztató burjánzására gondolunk; ám kevésbé az, ha tudatosítjuk a filmkészítés mediális feltételeit. Azokat a korlátozó tényezőket, melyek nagyon is jelzik, hogy az adott területen bizony nem minden lehetséges. Ilyen tényezőként említhető az a szituáció, mikor a filmkészítők például azzal szembesülnek, hogy miképpen ábrázolhatók optikai médium esetében az elemi részecskék. A Por világa olyan mérettartományban helyezkedik el, mely az emberi szem számára láthatatlan. Ezért úgy is fogalmazhatunk, hogy a más médiummal (ez a Pullman-műben a speciális kémiai reakciót igénylő <em>fotó</em>) érzékelhető világ a hétköznapi tekintet számára anyagtalan. A <em>His Dark Materials </em>készítőinek tehát azzal a feladattal kellett megbirkózniuk, hogy vászonra vigyék-e azt, amit elvileg a médium nem tesz lehetővé.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Mivel Lyra világában a testek körül megfigyelhető a Por, amit Asriel fotói bizonyítanak, ezért bizonyos beállításokban a képi közlésmód rájátszik arra, hogy a megvilágításban látunk egy halvány porfüggönyt, de korántsem biztos, hogy ez a nagybetűs Por. (Például, amikor Ruth Wilson kilassítva ellépdel a katonák sorfala előtt az északi hadjárat előtt, és a kamera kifordul a látványtérből, de sok ehhez hasonló képsorra felfigyelhetünk.) Ugyanakkor éppen ezen a ponton válik világossá, hogy a film csakis mediális áthelyezésekkel képes „megjeleníteni” tárgyát. Hiszen amit látunk, az nem más, mint a film természetes alapanyaga, a szimpla <em>fény</em>. Ez akár úgy is értelmezhető, hogy a filmművészet megkísérelheti ugyan megjeleníteni a láthatatlan tartományokat, de ezzel önnön anyagiságát teszi még inkább érzékelhetővé. A Por (és a poron megcsillanó fény) ilyen értelemben nem csak témája, de materiális összetevője is a vizuális anyagnak.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Pullman regényében, az <em>Északi fény</em>ben olvasható egy párbeszéd, melyben Lord Asriel összefoglalja Lyrának a Por tulajdonságait. „A Portól működik az aletiométer. [...] Hallottál elektronokról, fotonokról, neutrinókról meg a többiről? – ezeket elemi részecskéknek nevezik, mert tovább nem bonthatók: nincs bennük más, mint saját maguk. Nos, ez az újfajta részecske is elemi volt, de igen nehezen mérhető, mert nem a szokásos módon reagált. Ruszakovnak az ment a legnehezebben a fejébe, miért csoportosul ez az újfajta részecske emberi lények közelében, mintha csak mi vonzanánk. Kivált a felnőttek. Gyerekek is, de közel sem annyira, míg csak a daimónjuk fel nem ölti végleges alakját.” (És így tovább.) Akár ebből az egyetlen párbeszédből is kimutatható lenne, hogy a trilógia valószínűleg a <em>science fantasy</em> egyik legkidolgozottabb ifjúsági variációjának tartható. Ha elfogadjuk Joseph D. Miller észrevételét, mely szerint a párhuzamos világ olyan jelenség a spekulatív fikcióban, amely demarkációs vonalat húz a fantasy és a sci-fi közé, akkor ezt a kategóriát óvatosan kell kezelnünk.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/his-dark-materials.jpg" alt="his-dark-materials.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p style="text-align: justify;">„Mindent összevetve, úgy tűnik tehát, hogy van különbség a fantasy és a science fiction között. Az eltérés talán a párhuzamos univerzumokról szóló művekben válik leginkább nyilvánvalóvá – ezek a könyvek egy olyan műfajt alkotnak, mely egyszerre gyökerezik a sci-fiben, és jelöli ki a sci-fi és a fantasy közti határvonalat. Ha a párhuzamos világ anomáliáira ésszerű és részletekbe menő magyarázatot kapunk, akkor sci-fit olvasunk, ha ez hiányzik, akkor fantasyt. Mindebből az következik, hogy egy fantasyt még nem tekinthetünk sci-finek, csak azért, mert egy másik világban játszódik. A két műfajt inkább az különbözteti meg, hogy hajlandó-e a szerző a cselekmény néhány mozzanatát a fizika törvényeinek valamiféle szimulációjával alátámasztani.”</p>
<p style="text-align: justify;"><span>Miller ezzel feladja a leckét az olyan jellegű művek stabil besorolhatósági kísérletének, mint amilyen a <em>His Dark Materials</em>. Ha viszont a science fantasyt úgy közelítjük meg, hogy az ide tartozó művek a világaikat (egyszerre többet is akár) a tudomány és az attól akár elrugaszkodó képzelet segítségével formálják meg egyszerre, méghozzá úgy, hogy a kétféle kód oszcillációja közben egyik sem írja felül végérvényesen a másikat, akkor ez a fogalom mégis használható lesz ideiglenesen.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ennek a látványvilágot meghatározó mozzanatnak a fényében talán kevésbé érdekes a műfaji kódok játéka, de a sorozat is nézhető úgy, mint a sci-fi- és a fantasy-filmek határán mozgó, hol az egyiket, hol a másikat erősítő képi retorika kiaknázása. Ez magában még nem volna példátlanul innovatív vállalkozás, viszont Lyra világának megjelenítésekor a mesterséges terek és tárgyak létrehozása nemcsak a technológiai sci-fi és a high fantasy hagyományára támaszkodik, hanem kifejezetten, de talán nem egyértelmű módon, a steampunk vizualitására is utal (halványan). A folyamatosan a látótérben tartott állatalakok pedig még inkább ebbe az irányba terelhetik az értelmezői tekintetet, amennyiben megfeleltethetők a steampunk látásmód egyik mozzanatának, mely az organikus és a mesterséges elemek ekvivalenciájára épül. A látványterek némely konkrét eleme szintén beilleszthető ebbe a kontextusba, gondoljunk például a léghajók hangsúlyos szerepeltetésére (nagyban) és mondjuk a kémlegyek kivitelezésére (kicsiben). Ezt a hibrid, retrofuturisztikus és valóban nehezen kategorizálható összetettséget remekül kiegészítik a sorozat dramaturgiailag jól adagolt totálképei (pl. az északi fény, az árvízzel sújtott Oxford, London látképei, a gyiptusok hajói felülnézetből a vízi hálózatban, a léggömb és a léghajók háttere, Ci’gazze folyton visszatérő nagytotálja stb.), melyek szintén arról tanúskodnak, hogy a <em>His Dark Materials</em> konstruktív és ötletes vizuális változatát viszi színre Pullman remekművének.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Ezzel az első évadban megfelelően végigvitt nyitó történetnek (kettős cliffhangerrel a végén), mely Lyra és Will találkozását készíti elő egy harmadik univerzumban, és felvillantja egy közelgő háború rémképét, bebiztosítja a helyét a legszínvonalasabb sorozattechnikák világában. A második évad emellett az elsőhöz képest zártabb struktúrát és kompaktabb történetet feltételez, de egyes jelenetek (pl. az angyalok röpte) már előlegezik annak a kulcsfontosságú világnak a megjelenését, amely a harmadik évadban válik láthatóvá. Mindez abban a szériagyártási közegben valósul meg, amely éppen arra mutat rá folyamatosan, hogy a komplexitás és a profi kivitelezés műfajfüggetlen és műfajsemleges eredmény, azért egyik zsánernél sem kell végérvényesen lehorgonyoznunk. Jól látszik ez a 2019-es felhozatalon, amely a fantasytől (pl. <em>Game of Thrones</em>) a képregény-továbbíráson (<em>Watchman</em>) és a tinidrámán (<em>Euphoria</em>) át a <em>His Dark Materials</em>ig terjed. (A négy példa rendesen alá is ássa a műfajorientált befogadást.) Mindez a sorozatnézők új generációját is feltételezi. […] (H. Nagy Péter)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F10%2F15%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_188%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F10%2F15%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_188%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F10%2F15%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_188%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Evidens közegek – Részlet egy készülő könyvből 5."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/10/15/evidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_188#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18235013" border="0" /></a><br /></p>
A_His_Dark_Materials
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/his-dark-materials.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/09/06/chapel_nover_mint_musicalsztar_star_trek_kulonos_uj_vilagok_s01
Chapel nővér mint musicalsztár - Star Trek: Különös új világok, s01–02
2023-09-06T07:19:54+02:00
2023-09-06T07:19:54+02:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;">„Egy jó csoda igazságból születik.”</p>
<p style="text-align: justify;">(Christopher Pike, s01e04)</p>
<p style="text-align: justify;"><span>Érdemes irodalomnak nemcsak az irodalmat, hanem az írott művészetet általában is tekintenünk. Így nyilvánvalóvá válhat: ahogy Aaron Sorkin (főleg <em>Az elnök emberei</em> dialógusaival) az ezredforduló utáni <em>világirodalom</em> egyik legmeghatározóbb szerzője, úgy a <em>Star Trek</em> szellemi atyja, Gene Roddenberry a huszadik század második felének különösen nagy hatású kreatív irodalmi szakembere. Az <em>ST-</em>franchise (sorozatok, filmek, animációs alkotások, regények, képregények, <em>fanfiction</em>ök…) minden idők egyik legsikeresebb és legnagyobb hatású popkulturális teljesítménye. (A megkésett hazai vetítésekkel is magyarázható, hogy ismertsége és népszerűsége nálunk valószínűleg nem mérhető a <em>Star Wars-</em>kultuszhoz.)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Az eddig kétévados <em>Star Trek: Különös új világok</em> (<em>Star Trek: Strange New Worlds,</em> 2022–) legszembetűnőbb erénye, hogy a disztópiák korában mer megmaradni utópiának. Ebben – és a világépítés türelmes tágasságában is – a csaknem hatvanéves <em>ST-</em>saga kezdeteihez hű</span><span>; csak épp korszerű dinamikát, vizualitást és lélektant kapcsol a történetbe. A J. J. Abrams-féle mozifilmek vagy a <em>Star Trek: Discovery</em> kalandközpontú történetvezetése után ismét morális dilemmák, társadalomfilozófiai kérdések és egyéni traumák alkotják a szüzsé vázát – egy csillagközi (transz)humanizmus zsinórmértékét követve, s a tudományos ismeretterjesztés derűjétől sem ódzkodva. (A wikipédiás <em>ST-</em>szócikk korrekt összefoglalásában: „A cselekmény tulajdonképpen a <em>Star Trek: Discovery</em> spin-off sorozataként a USS Enterprise Christopher Pike kapitány parancsnoksága alatti idejéről szól, mielőtt azt James T. Kirk átvette volna tőle. A hajó fedélzetén ekkor már ott van Spock, Uhura és Chapel nővér is. A sorozat külsőségeiben és cselekményeiben is <em>az eredeti sorozatot</em> idézi meg, mivel a cselekmény annak közvetlen előzményeként van tálalva.”)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/star_trek.jpg" alt="star_trek.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Az <em>ST</em> mindig is az intelligens crossoverek és a hibrid epikai megoldások közege volt. Legjobb változataiban nem cselekményszálai vannak, hanem cselekménymátrixa. A <em>Különös új világok</em> több szinten szavatol a többszörös perspektíváért:</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>(1) Hangulatok, látásmódok, esztétikai minőségek váltakozása (komikum és pátosz, idill és akció precíz aránya).</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>(2) Miliők és műfajok (társ- és alzsánerek) színpompás többirányúsága: mese, animáció, musical, katonai sci-fi, inváziós sci-fi… Idősíkok, tudati és interdimenzionális terek és alternatív valóságok egymásmellettisége… (Pl. Christine Chapel [Jess Bush] az egyik részben harctéri felcser, a másikban alkalmi musicalénekes – ahol is a tánckart a USS Enterprise legénysége alkotja.)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>(3) Allúziók és hommage-ok – pl. a Gorn alakjában, mely a <em>Jurassic Park,</em> az <em>Alien</em> és a <em>Predator</em> idegenábrázolását keresztezi.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>(4) Nézőpontváltó elbeszélésmód: részenként más szereplő kerül fókuszba (miközben az elvi főhős, Pike kapitány [Anson Mount] időről időre háttérbe húzódik), amit a kitűnő casting tesz lehetővé.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ez az esztétikai rétegzettség, a narratív megalkotottság és a látványpoétika összetettsége más sorozatok és korábbi <em>ST-</em>szériák szándékaiból is ismerős lehet. A nyolcadik élő szereplős <em>ST-</em>sorozatban azonban – a posztmodern regiszterkeverően önreflexív belátásai után s immár a filmtechnikai megvalósítás méltó feltételei között (lásd pl. a Gorn 1967-es és 2022-es kivitelezését) – középponti szervezőelvvé válik. Ez azért lényeges, mert ily módon a legújabb <em>ST-</em>produktum a művészi színrevitel mikéntjében is megjeleníti, ami tematikusan a fő állítása: a multiverzalitás, a biodiverzitás, az értékpluralizmus eszméjét és eszményét, avagy egy multikulturális asztroglobalizmus ontológiai evidenciáit. Bonyolultan szép az <em>ST: Különös új világok,</em> mert a valóság is, melyet jövendöl, a szép bonyolultság jegyében áll.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Bár az <em>ST-</em>világ képzeleti horizontja a sorozat eredeti </span><span>koncepciójánál fogva nem olyan – határt és tabut nem ismerően – merész, mint Iain M. Banks vagy Brandon Hackett/Markovics Botond űrepikájának xenomorfikus fantáziája, a derűlátó futurizmusnak ez az évtizedek óta csiszolódó változata mégsem kelt hiányérzetet a befogadóban. Sőt, szerencsésnek mondhatjuk magunkat: ha térhajtóművel és transzporterrel <em>egyelőre</em> nem rendelkezünk is, az esztétikai tapasztalat mindig készen áll, hogy olyan különös új világokba nyisson utat, melyek belső törvényszerűségei <em>hosszú és eredményes élettel</em> kecsegtethetnek. (Halmai Tamás)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F09%2F06%2Fchapel_nover_mint_musicalsztar_star_trek_kulonos_uj_vilagok_s01%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F09%2F06%2Fchapel_nover_mint_musicalsztar_star_trek_kulonos_uj_vilagok_s01%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F09%2F06%2Fchapel_nover_mint_musicalsztar_star_trek_kulonos_uj_vilagok_s01%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Chapel nővér mint musicalsztár - Star Trek: Különös új világok, s01–02"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/09/06/chapel_nover_mint_musicalsztar_star_trek_kulonos_uj_vilagok_s01#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18208459" border="0" /></a><br /></p>
Star_Trek
Különös_új_világok
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/star_trek.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/08/25/evidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_230
Evidens közegek – Részlet egy készülő könyvből 4.
2023-08-25T06:11:45+02:00
2023-08-25T06:11:45+02:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;"><span>[…] Mintázatról mintázatra fogunk haladni, nem feltétlenül tudományos módon, de a tudomány segítségével. Arrhenius 1903-ban arról értekezett, hogy meteoritok nélkül is utazhatnak baktériumok a világűrben. Ha vetünk egy pillantást a Föld bioszférájára, valóban azt látjuk, hogy az élet nyomai a bolygó legzordabb helyein is felfedezhetők. A speciális körülményekhez – például óceáni aljzatból feltörő vulkáni kürtők, kénes termálforrások, sarki jégzárványok stb. – alkalmazkodott mikrobákat ma már „jól ismerjük” (tudunk róluk). Az egyik legextrémebb példa valószínűleg a <em>Dionococcus radiodurans</em> elnevezésű baktérium esete, mivel ez képes túlélni az igen intenzív sugárdózist. Ha ennek a fajnak az egyedeit a Hirosimára ledobott atombomba robbanásakor felszabaduló sugárdózis <em>ezerszerese</em> éri (egymillió rad), akkor kissé lelassul a fejlődésük, de túlélik a dolgot. Ennél nagyobb dózisnál elkezdenek ugyan fogyatkozni, de még hárommillió radnál is találhatók ellenálló példányok. Tehát ez a baktérium – vagy valamelyik közeli rokona – képes lehet a bolygóközi utazásra. Talán nem is jogtalan a felvetés, hogy mivel a baktériumok mennyisége bolygónkon lehengerlő, ők lehetnének a Föld képviselői a kozmoszban.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ha még egy lépést teszünk a mikrovilág irányába, látóterünkbe kerülhetnek azok a baktériumok is, melyek valószínűleg a földi bioszféra legnagyobb evolúciós hatású élőlényei. Ezek közül a <em>Wolbachia</em> talán a legelképesztőbb organizmus. Mivel olyan parazita, amely a petesejten keresztül fertőzi a következő gazdaszervezetet, képes például nősténnyé alakítani a fertőzött hímeket, vagy megakadályozni, hogy a fertőzött nőstény hím utódokat hozzon létre. Ugyanakkor szűznemzésre kényszerítheti az addig váltivarú állatokat, illetve negatívan befolyásolhatja az eltérő <em>Wolbachia</em> törzsekkel fertőzött egyedek párzását. (De arra is akad példa – az ecetmuslicák esetében –, hogy védi a gazdaszervezetet a különböző vírusokkal szemben.) Ebből adódóan, mondjuk, egy rovarfaj kettéválhat egy fertőzött és egy nem fertőzött fajra. Vagyis ez a baktérium egymagában elérheti azt, amit a földrajzi elszigetelődés eredményez (a tenyészterületek szétválásával); tehát legalább akkora hatóerő, mint a természetben a geológiai folyamatok.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Carl Sagan nagyhatású (médiatörténeti jelentőségű) ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő tévésorozatának rebootolt változatában, a <em>Cosmos: A Spacetime Odyssey</em> című produkcióban többször szóba kerülnek a fajkihalások. Az öt legnagyobb ilyen esemény kardinális változásokat idézett elő az élővilágban (a hatodik valószínűleg éppen most zajlik). Például a perm végi kihalási hullám következtében a tengeri fajok 96 százaléka, a szárazföldi fajok 70 százaléka tűnt el. A dinoszauruszokat kipusztító katasztrófa ehhez képest szinte eltörpül, 65 millió évvel ezelőtt ugyanis „csak” a fajok mintegy felével végzett. Összességében elmondható, hogy a ma élő fajok aránya a valaha élt fajokhoz viszonyítva 1 százalék alatt van. Ami azt jelenti, hogy a földi élővilág több mint 99 százaléka pusztult ki eddig, és hosszú távon minden faj sorsa a kihalás. Vannak azonban makacs ellenállók. A <em>Cosmos</em> 6. részében Neil deGrasse Tyson megemlíti, hogy léteznek olyan organizmusok, melyek túlélték mind az öt nagy fajkihalási hullámot. Ilyenek például a medveállatkák, ezért – így deGrasse Tyson – ha idegen lények régóta figyelemmel kísérnék a földi élet alakulását, arra a következtetésre jutnának, hogy a Föld <em>a medveállatkák bolygója</em>.</span></p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/csosz.jpg" alt="csosz.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="303" height="429" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ha ugrunk egy másik mérettartományba, a kép megváltozik. Anne Sverdrup-Thygeson rovarkutató <em>Terra Insecta</em> című könyvének már a bevezetője meggyőzi az olvasót, hogy a világot a rovarok tartják mozgásban. A szerző parányi fogaskerekekként hivatkozik rájuk, melyek kulcsfontosságú és kiiktathatatlan részei a természet óriási gépezetének. A számok tényleg lenyűgözők: „Napjainkban a Földön minden egyes emberre több mint 200 millió rovar jut. Miközben ezt a mondatot leírom, egy és tíz kvintillió közötti számú rovar surran, mászik és repül bolygónkon – többen vannak, mint az összes tengerpart összes homokszeme. Tetszik, vagy sem, mindenütt körülvesznek minket. A Föld a rovarok bolygója.” (13. old.) Valóban, nemcsak mindenütt megtalálhatók, de ők is túlélték a fajkihalási hullámokat. 479 millió éve léteznek, az élőlények összes ismert fajának több mint a felét alkotják; elképesztő változatosságban vannak jelen a szabad szemmel nem látható régióktól kezdve a karhosszúságú zónákig. „Olyan sokan vannak, hogy felfogni is nehéz – folytatja Sverdrup-Thygeson – […]. Akadnak rovarok szenteltvíztartókban, számítógépekben, olajpocsolyákban, valamint lovak gyomorsavában és epéjében. Megtaláljuk őket sivatagokban, a befagyott tenger jege alatt, a hóban és a rozmárok orrlyukában.” (Uo.) Most vessünk egy pillantást ennek a rendkívül széles spektrumnak egy speciális szeletére.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Csősz Sándor <em>A földi idegenek: A hangyák világa</em> című könyvében a fenti példához hasonló képet használva a következőképpen ír: „Több mint százmillió éven keresztül a hangyakolóniák számítottak a földi élet legfejlettebb társas szerveződési formáinak, és ha az ember megjelenése előtti időkben egy távoli galaxisból érkező űrhajó landolt volna a bolygónkon, az idelátogató idegenek alighanem a hangyákat tekintették volna az állatvilág urainak. Ezt a hosszú ideig tartó hegemóniát csupán az ember megjelenése törte meg.” (5. old.) Ez az evolúciós siker a kutatások szerint az <em>euszocialitás</em> (társas lét) megjelenésének köszönhető. Ennek egyik velejárója, hogy a jól szervezett csoport, a kolónia az egyedeknél előnyösebb helyzetben van a forráskihasználás szempontjából, a specializált funkciókból álló életközösség pedig igen hatékonyan képes átalakítani a környezetét. Az egyedek feletti szerveződési szint valószínűleg a hangyatársadalmak egyik legelképesztőbb tulajdonsága, mely a bonyolult hálózatot alkotó egyedek információmintázatából jön létre, egyfajta döntési képességet eredményezve. Ezt a gondolkodás jeleit mutató önszerveződési mechanizmust számos példával világítja meg Csősz Sándor, miközben szem előtt tartja, hogy a hangyák antropomorfizálása félrevezető lehet (a királynő uralkodó vs. szülőgép stb.). […] A szóban forgó könyv lapjain bepillanthatunk a hangyaközösségek (kultúrák) életének szinte minden szeletébe (fotók segítségével is), az olvasót viszont alighanem a <em>komplex</em> tájkép nyűgözi le. (H. Nagy Péter)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F08%2F25%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_230%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F08%2F25%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_230%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F08%2F25%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_230%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Evidens közegek – Részlet egy készülő könyvből 4."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/08/25/evidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_230#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18200605" border="0" /></a><br /></p>
Csősz_Sándor
A_földi_idegenek:_A_hangyák_világa
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/csosz.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/07/10/evidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_548
Evidens közegek – Részlet egy készülő könyvből 3.
2023-07-10T17:41:49+02:00
2023-07-10T17:41:49+02:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;"><span>[…] Robert Macfarlane szerint a gombák „Felforgatják az <em>egész</em>ről és az <em>egyedi</em>ről alkotott fogalmainkat, az <em>organizmus</em> meghatározását. Különös játékot űznek az idővel is, hiszen nem könnyű megmondani, hogy egy gombának hol van az eleje és a vége, vagy hogy mikor születik és mikor pusztul el. A gombák számára a mi levegővel és fénnyel átjárt világunk az alvilág, amelyben csak bizonytalanul, puhatolózva, hol itt, hol ott bukkannak elő. […] A természetet is egyre mélyebben érthetjük meg a gombák fogalmainak alkalmazásával – ha nem egyetlen, hótól szikrázó hegycsúcsnak, sziklákon bukdácsoló, megváltást ígérő folyónak, esetleg messziről csodált vagy lenézett diorámának fogjuk fel, hanem kusza összekapcsolódások sokaságának, aminek mi magunk is rendetlen, szutykos részei vagyunk.” (<em>Lennvilág</em>, 108–109.) Ez a produktív szemlélet segít elképzelnünk, hogy az ember is sokfajú lények közössége; úgynevezett holobionta, vagyis olyan létező, amely nem egységes és különálló szervezet, hanem különböző életformák, biomok bonyolult kapcsolati hálózata. (Ráadásul ezek az apróságok nemcsak a beleinket és a szempilláinkat árasztják el, de minden egyes sejtünkben jelen vannak az ősi szervezetek leszármazottai, amelyek szimbiózisba léptek a sejtjeink őseivel, ahogy ezt Lynn Margulis endoszimbiózis-teóriája már megfogalmazta.) Ahogy világunk, beleértve a kultúrát, a hagyományt is, rendkívül sűrűn összekötött komplex rendszerek sokaságából áll.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>[…] A gombákról szóló ismeretterjesztő irodalomban előkelő helyet foglal el Merlin Sheldrake <em>Az élet szövedéke</em> című könyve is, amelyben a következő olvasható: „Az <em>Ophiocordyceps</em> legalább két fiktív szörnyeteget ihletett: a <em>The Last of Us </em>videójáték kannibáljait és a <em>Kiéhezettek</em> című könyv zombiját. Úgy hangzik, mint egy furcsa, de igaz, különleges eset – az evolúció egyik meglepő eredménye. Az <em>Ophiocordyceps</em> azonban csak egy jól tanulmányozott példa. Ez a fajta manipulatív viselkedés egyáltalán nem kivételes, a gombák evolúciója során többször, egymástól független leszármazási vonalakban is kialakult, és számos olyan, nem a gombák közé tartozó parazita is létezik, amelyek szintén képesek manipulálni a gazdaszervezeteik elméjét.” (128.) Valóban, ez a minta mindkét esetben jól kivehető fikcióalapot szolgáltat, és szervesen meghatározza a szóban forgó fikciók világát. A fertőzöttek a gombatelep céljainak megfelelően cselekszenek, a városok alatt húzódó fonalak az embereket átalakítják, és a bábjukká teszik. (Hajmeresztő ugyanakkor, hogy a gomba lényegében nem magába veszi, bekebelezi az áldozatát, az élelmét, hanem belemegy, kibéleli, majd az idegrendszere behálózásával asszimilálja a hálózatba.) A <em>Kiéhezettek</em> emlékezetes jelenete, amikor Caldwell (a múltban) ismerteti a kutatásait, és Attenborough természetfilmjének segítségével részletesen elmagyarázza az <em>Ophiocordyceps</em> működését. A gomba bedrótozza áldozatát, és átveszi a hangya felett az irányítást stb., majd a részlet arra fut ki, hogy „[...] egyszer csak a <em>Cordyceps</em> kevésbé lett válogatós.” (67.) A <em>The Last of Us</em> videojátékban és Carey regényében az apokalipszist ugyanaz a gombafaj idézi elő, más-más környezetet teremtve az emberi test és világ átépítéséhez. Mindkettő szintén releváns kontextus az olvasáshoz.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/sepsi.jpg" alt="sepsi.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="364" height="591" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Macfarlane és Sheldrake nyomdokain haladva tehát azt is mondhatjuk, hogy a gombák a fent említett „kuszaság” következtében ellenszegülnek az emberi szabványosításnak. Innen nézve az olyan regényvilágokban, mint amilyen a <em>Termőtestek</em> is, átalakulhat például a főhős megszokott terminusa, mert nem centrumként, hanem sokkal inkább heterogén szétterjedésként, sodródásként funkcionál. A hálózat maga a (fő)szereplő, nem az egyén; ugyanakkor nem állítható az sem, hogy a karakterek kidolgozatlanok lennének, sőt, Zedmork, Nesseria, Edmon vagy Amanita emlékezetes alakítást nyújt. (A Guy Ritchie-féle simlis maffiózók adagolása, szerepeltetése Sepsinél valószínűleg ugyanolyan klisévé válik majd előbb-utóbb a recepcióban, mint a Tarantino-féle mozaikosság vagy puzzle effect említése a cselekménybonyolítás szintjén. Amúgy mindkettő ténylegesen igazolható. Ahogy a készülődés a balhéra szcenárió is visszatérő elem a narratívában.) Felsorolni is igen hosszú volna, mi mindenre terjed ki ez a hullámzás. Először is ott van mindjárt a város(történet), illetve Höksring topológiája a nyomornegyedtől a kuplerájig; aztán a szereplők identitásától kezdve a rögzítetlen modális viszonyokon keresztül (vö. gomba okozta delírium, hallucináció, irónia, sokkolás stb.) a narratív megoldásokig, illetve a nyelvhasználatig terjed.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ha az utóbbiakra koncentrálunk, a mű több(féle) rétegében is érzékelhetjük azt az epizodemikus történetkezelést, amely a narratívát sporadikusan áttörő elemek, modulok, akár önállóan is működő jelenetek, epizódok összjátékára épül. Ez a technológia lényegében ellehetetleníti a műfaji tisztaságot, nincs értelme a műfaji kódok szétválogatásának, hiszen a szinkretizmus következtében a csomópontok (így a zsánerek is) egyenértékűek, nincs köztük hierarchia, időlegesen, összefonódva érvényesülnek, külön-külön nem fogják át a szövegszerveződés minden szintjét. Olyan jellegű szimbiózis ez továbbá, amelyben kevésbé érdekes, hogy mi mindenből áll, mert ezeket a rutinokat a komplexitás felülírja. A <em>Termőtestek</em> innen nézve speciális bubónarratíva, de nem azért, mert felültet a pandémiai lokomotívoszra is, hanem azért, mert a történet mint hálózat szakaszosan előbukkanó alakzatokból, modulokból, panelekből, részletekből áll, melyek feltüremkednek, eltűnnek, visszatérnek, és kereszteződnek a mintázatot alkotó többi, hasonlóan viselkedő komponenssel. (Ezt a képletet magába sűríti a termőtestek kifejezés is, mert a regény a gombatevékenység mellet a címszót számos jelenséggel társítja a szextől az álmokig. A nyelvhasználat pedig eleve ilyen, amiről a sűrű regiszterváltások tanúskodnak, erőteljesen sugallva, hogy Höksring leírásához olyan nyelv illik, amelyik hajlékony, brutális és finomhangolású egyszerre.) […] (H. Nagy Péter)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F07%2F10%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_548%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F07%2F10%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_548%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F07%2F10%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_548%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Evidens közegek – Részlet egy készülő könyvből 3."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/07/10/evidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_548#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18164240" border="0" /></a><br /></p>
Sepsi_László
Termőtestek
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/sepsi.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/06/09/a_shrike-valtozat
A Shrike-változat
2023-06-09T07:50:45+02:00
2023-06-09T07:50:45+02:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;"><span>Az Agave Kiadó jóvoltából ismét megjelent Dan Simmons <em>Hyperion</em> című nagyszabású regényének új magyar kiadása (Huszár András fordításában), újraszerkesztett változatban. A regényt nemcsak a modern űropera, hanem az egész sci-fi irodalom egyik legkiválóbb darabjaként tartjuk számon. Hét kiválasztott zarándok tart a Hyperion bolygón megnyíló időkripták felé, hogy az intergalaktikus háború fenyegetése közepette a rejtélyes, szerves és szervetlen tulajdonságokat egyesítő gyilkológép, a Shrike elé járuljanak kívánságaikkal. Egyikük felveti, hogy a túlélésük múlhat azon, ha megismerik egymás indítékait, majd megegyeznek, hogy megosztják egymással a történeteiket. A <em>Hyperion</em> ennek a hat elbeszélésnek a kerettörténetbe ágyazott összefonódó és elkülönböződő hálózata. (Dan Simmons alkotásai az űropera játékszabályain keresztül újítják meg a reneszánsz elbeszélő-művészethez – Boccaccio, Chaucer –, illetve a romantika organikus látásmódjához – Keats, Hölderlin – való viszonyunkat. Ezzel is jelzik, hogy a klasszikus kánonoktól elválasztó, mesterségesen létrehozott kulturális hierarchia éppen a populáris irodalom közbejöttével dinamizálható.)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Mivel az új kiadás borítóján a Shrike látható, néhány mondatot szólunk erről a rejtélyes figuráról, amely a mű minden rétegében felbukkan valamilyen formában. Az első elbeszélés, a Pap története (<em>„Az ember, aki Istent kiáltott”</em>), egy napló és egy úti beszámoló a hyperioni keresztségparaziták működéséről és a Shrike környezetében élő bikurák degeneratív népéről (a keresztség első „áldozatairól”). A két pap (Hoyt és Duré) útja voltaképpen arra derít fényt, hogy a 29. századi egyház (a Vatikán távoli örököse) valójában egy gazdaszervezetet reprodukálni képes, tehát a feltámadást biztosító organizmus segítségével tartja fenn hatalmát. A második elbeszélés, a Katona története (<em>A háború szerelmesei</em>), military sci-fi egy korokon átívelő szerelmi kapcsolatról, a vágyakozásról és egy legendává váló hősről (Kassad ezredesről), aki a távoli jövőben legyőzi majd a Shrike-ot. Az elbeszélés során felmerül, hogy a különféle hadászati szimulációkban, felkészítő programokban megjelenő szerelmi és szexpartner valójában a Shrike (egyik) avatarja lehet. (A Shrike-kal való kilátástalan küzdelem – a legendák legyőzhetetlennek tartják – itt fordul át időben zajló pozitív folyamattá, melynek végkimenetele a mű során mindvégig ismert. A Fájdalom Ura tehát legyőzőre akad.)</span></p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/hyperion.jpg" alt="hyperion.jpg" width="347" height="491" style="margin-left: 5px;" class="imgright" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A harmadik elbeszélés, a Költő története (<em>Hyperioni énekek</em>), én-elbeszélésként előadott ironikus művészportré, illetve filológiai kommentár, amelyben a Shrike a Költő, Martin Silenus múzsájaként azonosítódik. A negyedik elbeszélés, a Tudós története (<em>A Léthé folyó vize keserű</em>), megrázó elbeszélés az apáról (Sol Weintraub) és az ún. Merlin-kórban szenvedő lányáról (Rachel), akinek rejtélyes betegsége (nem öregszik, hanem fiatalodik) az időkripták közelében, a Shrike barlangjában veszi kezdetét. A történet lényeges eleme az idő természetének boncolgatása, a Hyperionon tapasztalható antientropikus erők működésének talánya. Eszerint a fizikai térben létezhetnek olyan „szigetek”, melyekben az idő iránya megfordul. Az ötödik elbeszélés, a Nyomozó története (<em>A hosszú búcsú</em>), cyberpunk kontextusban játszódó krimi. A Johnny nevű MI (Keats kibrid) azzal bízza meg Brawne Lamia nyomozót, hogy derítse ki az ellene irányuló merénylet körülményeit. A Shrike-anomália természete mellett a nyomozás során feltárul a Mindenséget átszövő mesterséges értelem érdekszférájának célja, a Végső Intelligencia létrehozásának terve is. A hatodik elbeszélés, a Konzul története (<em>Siri emlékére</em>), kolonializációs-politikai elbeszélés, mely a szerelmi történettel és a kémtörténettel is érintkezik. Merin története ugyanakkor a Konzullá és a kettős ügynökké válás története is, melyben a Shrike ember tervezte eszközként, mesterséges gépezetként lepleződik le.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Valószínűleg a mű legnagyobb talánya valóban a Shrike figurája. (A Konzul úgy utal rá, mint olyan lényre, amely „áthágja a fizika törvényeit” és „a halál útján kommunikál”.) Ezt a szerves és szervetlen, vörös szemű, néma gyilkológépet a történet több elbeszélője Grendel alakjával hozza kapcsolatba. A <em>Beowulf</em> felőli értelmezés arra a következtetésre juthat, hogy a Shrike (fiktív elődjéhez hasonlóan) potenciális veszélyforrás, egymaga teljes birodalmakat képes romba dönteni. Másrészt a Shrike része annak az antientropikus mezőnek, amely anomáliaként azonosítható, kiszámíthatatlan a galaktikus birodalom jövője szempontjából. Ez a játéktér viszont Asimov Alapítvány-trilógiája felől is érthető, hiszen a második kötet (<em>Alapítvány és Birodalom</em>) éppen arról szól, hogy egy mutáns, az Öszvér anomáliaként felborítja a pszichohistória jövendölését, egyetlen kiszámíthatatlan komponensként képes átírni a birodalom jövőjét. (Az Asimov regényéből származó időkripta is ilyen prefiguratív alakzat lesz Simmonsnál.) A Shrike figurájában kereszteződő értelemirányok viszont arra is utalhatnak, hogy megnyílik a távlat egy klasszikusokon túli területe, amelyet az értelmezés kihívásának nevezhetnénk, hiszen a tárgy már nem vezethető le maradéktalanul az előfeltevések egyikéből sem. (A figura „olvasásához” még a Terminátor-filmek is releváns kontextust kínálnak.) A Shrike az antientrópia és a referencializálhatatlan legenda, amely szétpörgeti a szöveg egységét és eltéríti a kanonikus interpretáció stabilnak vélt irányát, tehát nem véletlenül az alakváltoztatás és a némaság ötvözete. A rétegek vándora, jövőbeli bevésődés, egyben a Simmons-mű dinamikájának jelölője, akinek a képe tökéletesen indokoltan került fel az új kiadás borítójára. Eljött az újraolvasás ideje. (H. Nagy Péter)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F06%2F09%2Fa_shrike-valtozat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F06%2F09%2Fa_shrike-valtozat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F06%2F09%2Fa_shrike-valtozat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Shrike-változat"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/06/09/a_shrike-valtozat#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18142512" border="0" /></a><br /></p>
agave
Dan_Simmons
Hyperion
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/hyperion.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/06/06/horror_a_javabol_jack_ketchum_holt_ideny
Horror a javából – Jack Ketchum: Holt idény
2023-06-06T12:59:58+02:00
2023-06-06T12:59:58+02:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;">Egyes teoretikusok szerint a szépirodalom legfőbb sajátossága abban rejlik, hogy megfilmesíthetetlen. Kétségkívül gyümölcsöző lenne felfejteni, hogy e meglátás milyen előfeltevéseket rejt magában, de egy recenzió nyilván nem az a tér, amely egy ilyen összetett műveletsor végrehajtására a legalkalmasabb. Inkább csavarjunk egyet a dolgon. A horror az a műfaj, amelynek bizonyos típusai „megfilmesíthetetlenek”. Persze egészen más értelemben, mint ahogy azt a fenti meglátás állítja a szépirodalomról. Másképp fogalmazva: létezik az a fajta irodalmi horror, amelyet a papír még elbír, de a vászon már nem. Jack Ketchum első regénye, az 1981-es <em>Holt idény</em> minden bizonnyal ilyen könyv. (Ketchumnak több könyvét is megfilmesítették. Talán nem véletlen, hogy éppen a <em>Holt idény</em>t nem.)</p>
<p style="text-align: justify;">A történet mindössze három nap eseményeit foglalja össze, és terjedelmesnek sem mondható (a magyar kiadás alig több mint kétszáz oldal). Ez azonban pont elég, sőt egyeseknek talán már sok is. Ketchum alaposan próbára teszi az olvasó empátiáját. Az a kijelentés, hogy a szereplők válogatott kínokat élnek át, meg sem közelíti azt, ami ebben a regényben történik. Helyenként olyan mértékű brutalitás köszön vissza ránk a könyv lapjairól, hogy már szinte a szereplők haláláért fohászkodunk. Horror ez a javából: kíméletlen, felforgató, kompromisszumoktól mentes.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/ketchum.jpg" alt="ketchum.jpg" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az erőszak ábrázolása azonban távolról sem öncélú. Amit Lovecraftról szóló könyvükben Horváth Márk, Lovász Ádám és Nemes Z. Márió írnak, az Ketchum könyvére is igaz: „A kultúra, az optimista humanizmus kompenzatorikus előítélete szerint hozzájárul az emberépítés projektjéhez. Többé válunk egy nagyszerű szépirodalmi kötetet elolvasva vagy egy üdítő zenedarabot meghallgatva – szeretjük ezt gondolni. De léteznek olyan infernális művek is, amelyek az építés és a centrálás humanista gesztusai helyett inkább szétmarcangolnak.” Ha van könyv, amelyre igaz, hogy utána már nem vagyunk azok, akik előtte voltunk, akkor a <em>Holt idény</em> ilyen a könyv.</p>
<p style="text-align: justify;">A reprezentáció síkján folyamatosan olyan események történnek, amelyek a komfortzónáján kívülre űzik az olvasót, és a szöveg ideológiai horizontján megjelenő kérdések (pl. mi az emberi?) is inkább nyugtalanítóan hatnak ránk. Ez a fajta „negativitás” azonban sajátos esztétikai megformáltsággal párosul. Noël Carroll kifejezését kölcsönvéve a horror paradoxonának is nevezhetjük, hogy miközben szörnyű dolgokról olvasunk, a szöveg maga jól van megírva. A magyar kiadás hiánypótló. (<em>A szomszéd lány</em> után ez az író második magyarul megjelent regénye.) Érdekesség, hogy a könyv tartalmaz egy utószót is, amelyben az író elmeséli a regény kiadásának körülményeit, és szót ejt az egyes kiadások közötti különbségekről is. (Keserű József)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F06%2F06%2Fhorror_a_javabol_jack_ketchum_holt_ideny%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F06%2F06%2Fhorror_a_javabol_jack_ketchum_holt_ideny%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F06%2F06%2Fhorror_a_javabol_jack_ketchum_holt_ideny%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Horror a javából – Jack Ketchum: Holt idény"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/06/06/horror_a_javabol_jack_ketchum_holt_ideny#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18140258" border="0" /></a><br /></p>
Jack_Ketchum
Holt_idény
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/ketchum.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/05/29/evidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_404
Evidens közegek – Részlet egy készülő könyvből 2.
2023-05-29T16:12:51+02:00
2023-05-29T16:12:51+02:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;"><span>[…] Stoker regénye egyszerre olvasható médiatörténeti és kultúrorvostani horizontban. A <em>Drakula</em> szinte minden jelentősebb elemzője érzékelteti a mikroformák váltakozásából származó feszültséget, ahogy a vámpírfigurát és áldozatait kísérő fertőzésre (és járványra), magára a vérre és a test transzformációira, illetve a pszichológiai és szexuálpatológiai vonatkozásokra is kellő figyelem irányul a recepcióban. Kiemelnénk itt ezek közül (persze önkényesen) Maria Janion <em>A vámpír</em> című összefoglaló munkáját, amely bemutatja ezt a szerteágazó, mégis rendszerezhető értelmezési távlatkomplexumot. Az említett kettősséget a szerző egy ponton arra vezeti vissza, hogy a szereplők „Dokumentálnak és jegyzetelnek, e tevékenységükre a szemantikai stabilitás jellemző – ellentétben az elsődleges érzésekkel, a tudattalan vágyakkal és az álmokkal.” Mindazzal tehát, ami a szimbolikus közegben, a nyelv által csak érintőlegesen vagy egyáltalán nem kerülhet lejegyzésre, de a neurotikus áthallásokra következtetni tudunk az írottak alapján.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Janion vizsgálódása olyan kontextusokra is kiterjed érintőlegesen, mint például a pestis, a kolera, az AIDS és a vámpírok közötti hasonlatok és identitások területe, vagy a porfiriának nevezett vérbaj, amelyet szintén kapcsolatba hoztak sokan a vámpirikus fikcióval. (Érdekes talán, hogy a fentebb jelölt eutanáziára jóval kevesebb figyelem irányul az egyes olvasatokban. A funkciója viszont nem kevesebb, mint hogy Mina életminőségének romlását esetleges mesterséges/orvosi úton szabályozza, tehát felnyitja azt a kérdésirányt, amely ugyancsak nagy jövő előtt áll az asszisztált halállal foglalkozó művek esetében. Mi a helyzet akkor, ha az eutanáziát nem fogyatékkal élő választja? Ahogyan a vámpírlét sem feltétlenül rosszabb az emberinél – fikciója válogatja.) Ezekről a jelenségekről egész enciklopédiák szólnak, melyek hasonló eljárásokat tesznek lehetővé, mint ahogyan a <em>Drakula</em> is építkezett: rakosgathatjuk az elemeiket. A puzzle-hatás, a kirakós allegóriája tehát kétségtelenül központi alakzata a <em>Drakulá</em>ról és a vámpirizmusról szóló irodalomnak, de ahol lesz egy másféle – a Stoker-műtől eltérő történetszervező – funkciója is, az éppen Kostova <em>A történész</em> című regénye.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/kostova.png" alt="kostova.png" width="319" height="498" style="margin-left: 5px;" class="imgright" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Hegedűs Orsolya szerint: „Elizabeth Kostova nagy sikerű <em>Drakula</em>-újraírásában a kelet-európai helyszínek alapos bemutatását már nem torzítja el az eredeti regényben megfigyelhető kétes információáradat. Pedig <em>A történész</em> nyomozásra épülő főszála éppen azokon a helyszíneken zajlik, melyeket Stoker csak hallomásból ismert.” Valóban, Kostovánál fontos a tényszerűség, kétféle értelemben is. Egyrészt, a mű szereplői hivatásukat tekintve történészek, így számukra az adatkezelés mindennapi foglalatosság; másrészt, a sztori kiindulópontja a történelmi Drakula sorsával (halálának körülményeivel) áll szoros kapcsolatban, amely az említett helyszínekre vezet, s ezek a szerző és a szereplők számára egyaránt elérhetőek, leírhatóak. (Maximum az odajutás okoz nehézségeket a történet bizonyos időpillanataiban, például a hidegháború idején.) Ugyanakkor mindez egy áthelyeződést is magában foglal Stoker olvasmányai és a <em>Drakula</em> felől közelítve: <em>A történész</em> szintén feldolgozza a vámpirizmushoz kötődő legendakört, tehát szembesít a múlt kitaláltságának képzetével, de a határt történelmi tény és fikció között sok esetben megszilárdítja a történettudomány segítségével, de legtöbbször csak azért, hogy újra eltörölje és átértelmezze azt. Ez a dinamika forráskutatással, oral historyval, szaktanulmányok feldolgozásával egészül ki a szereplők részéről, így Kostovának sikerül megteremtenie azt az illúziót, hogy a tényleges történelemben, nem pedig annak valamelyik alternatív változatában járunk. A mű egészét tekintve azonban ez apokrif történelemnek minősül, amelynek érdekessége, hogy a komponensei legtöbbje ténylegesen dokumentálható – a könyv világán kívül is.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Kostova regényének újdonsága azonban nem pusztán ebben van, hanem abban is, hogy a puzzle-hatást nem a műfaji kódok mentén vezeti tovább, hanem az időbeli hosszmetszetre vetítve, a Drakula-mítosz kialakulásának előfeltételeként kezeli. A műben helyet kap egy olvasásjelenet is, amely a magányos olvasó toposzára épül, így ellenpontozza azt a képletet, amelyet a Stoker-regény létrehoz, és majd <em><span>A történész</span></em> szereplői is kénytelenek lesznek követni. „Ott, abban a székben fokozatosan engedtem, hogy magába szívjon Stoker története, amely rémregényt váltogat komótos, viktoriánus szerelmi románcokkal. […] apám szerint Rossi professzor úgy vélte, nem használható adatforrásként a valódi Drakulához. […] De Rossi meg volt győződve róla, hogy Drakula még életében halhatatlanná vált – a történelemben legalábbis. Eltűnődtem, hogy lehet-e egy regénynek olyan hatalma, hogy ilyen furcsaságok történjenek a valóságban?” Ebben a jelenetben összefutnak az időrétegek, míg a <em><span>Drakula</span></em> és a történelem világa keveredni kezd, átfedésbe kerül, és a fikció bizonyos szempontból mégis igaznak bizonyul. <span>[…] (H. Nagy Péter)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F05%2F29%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_404%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F05%2F29%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_404%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F05%2F29%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_404%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Evidens közegek – Részlet egy készülő könyvből 2."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/05/29/evidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol_404#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18134700" border="0" /></a><br /></p>
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/kostova.png
https://mapopkult.blog.hu/2023/05/16/evidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol
Evidens közegek – Részlet egy készülő könyvből 1.
2023-05-16T20:22:51+02:00
2023-05-16T20:22:51+02:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;"><span>[…] Aki már látott penészedő ponyvaregényeket pincékben, padlásokon rohadni, vagy egyszerűen csak valamelyik sarokba dobva, illetve összekötözve az árokparton, az sejtheti, hogy a könyvészeti kód és a kiadástechnika döntő befolyást gyakorol az olvasmányok hosszabb-rövidebb távú sorsára. Ez a materiális tényező egyrészt nagyon szembetűnő, ha a ponyváról beszélünk, másrészt a 20. század folyamán jelentős változáson (és átértékelődésen) ment keresztül, tehát bármilyen furcsa sokak számára, történeti karakterrel rendelkezik. Történeti ez a jelenség nemcsak abban az értelemben, hogy egy bizonyos, jól körülhatárolható médiatechnikai időszak terméke, hanem abban a tekintetben is, hogy egyes műfajoknak (zsánereknek) sikerült áttörniük ezt a kezdetben zártnak tűnő rendszert. Amikor a ponyva kategóriája a 20. században módosult, a helyzetét olyan tényezők befolyásolták, melyek a szerialitás mellett az olvasmányélmény reprodukciójával és reprodukálhatóságával kapcsolatosak. De nem pusztán azzal.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/gollancz2.jpg" alt="gollancz2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Számunkra most nem az egész ponyvakultúra lesz érdekes a maga teljes arzenáljával és történetével (melynek 19. századi kontextusához melegen ajánlható Hansági Ágnes <em>Tárca – regény – nyilvánosság</em> című Jókai-monográfiája), hanem egy olyan komponens, amely megváltoztatta a zsánerspektrum arculatát. Mivel a 20. század közepén az elterjedt nézet szerint (Benyovszky Krisztián <em>„Hasznos szellentyű”?</em> című tanulmányát idézve): „A modern ponyvát az iparosodás teremtette meg, mely az »olcsó, futószalagon gyártott […]« füzetes regények sorozatgyártásával a nagyvárosi olvasók széles tömegeinek történetek iránti igényét igyekezett kielégíteni – a korábbi időszak alkotásaihoz mérten alacsonyabb irodalmi színvonalon”, meglepőnek számíthatott egy neves kiadó, Victor Gollancz javaslata. John Sutherland <em>Sikerkönyvek</em> című munkájában így fogalmaz: „Gollancz úttörő szerepet játszott abban, hogy tekintélyes kiadók is vállalták a népszerű műfajokat, például detektívregények és – a második világháború után – a tudományos-fantasztikus könyvek megjelentetését.” Ezzel megkezdődött a magazinkultúrából és a ponyvafüzetekből a könyvkiadásba átemelt műfajok térhódítása (újabb expanziója), amely természetesen együtt járt ezeknek a kiadványoknak a tudatos, a ponyvától eltérő megtervezésével.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ennek a viszonylag gyorsan lezajló folyamatnak a végén áll lényegében az a mai napig megfigyelhető stratégia, amely műfajtól függetlenül – hiszen később Gollancz kezdeményezése például a westernre, a fantasyre, az ügynöktörténetre és a horrorra is kiterjedt – keménykötésben és/majd paperbackben jelenteti meg a populáris irodalmat, általában egyszerre az Egyesült Államokban és Angliában. Ez a váltás persze nem szüntette meg az olcsó tömegkiadványokat, és nem is ez volt a célja, hiszen gazdasági érdekből született, viszont az igényes formátumok kibővítésével (egy sci-fi eltérő típusú borítót igényel, mint egy naturalista vagy egy blúzroppantó regény) utakat nyitott a különböző irodalmi változatok érintkezésének és keveredésének. Mondhatni új szabványt teremtett, amely már nem a populáris műfajok távoltartására épült, s ezzel kezdetét vette a sikerkönyvek (később megasellerek) új korszaka is. […] (H. Nagy Péter)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F05%2F16%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F05%2F16%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F05%2F16%2Fevidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Evidens közegek – Részlet egy készülő könyvből 1."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/05/16/evidens_kozegek_reszlet_egy_keszulo_konyvbol#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18125530" border="0" /></a><br /></p>
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/gollancz2.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/04/23/laudacio_lorinczy_judit_az_utolso_tanu_cimu_regenyenek_zsoldos_peter-dijahoz_reszletek
Laudáció Lőrinczy Judit Az utolsó tanú című regényének Zsoldos Péter-díjához – Részletek
2023-04-23T06:13:50+02:00
2023-04-23T06:13:50+02:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;"><span>A Zsoldos Péter-díjat regény kategóriában egy olyan mű kapja 2023-ban, amelyet látva Móricz Zsigmond összevonná a szemöldökét. Posztapokaliptikus világ, elsivatagosodott Alföld, a megfigyelőrendszerek ütközése a puszta törvényeivel, a jövő, amelyben a feléledő mítoszok jelentik a legnagyobb veszélyt – egy másik Magyarország, ahogyan még soha nem láttuk. [...] A laudáció általános retorikájától kissé eltérve néhány szempont következik a mű szorosabb megközelítéséhez. [...]</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Lőrinczy Judit <em>Az utolsó tanú</em> című, sok szálon futó klímafikciója – a második olvasatban fokozottabban érvényesülő – puzzle-hatásra épül. Eltolódó problémák, áthelyeződő centrumok, divergenciapontok, szólamokra bontott építkezés stb. jellemzi a szöveg- és cselekményteret, amely rebootolt változatot, időugrásokat tartalmaz, újraindul, és újabb elágazási pontokat hoz létre. […]</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A szöveg központi alakzata a prolepszis, a jövő idejű utalásrendszer, amely a szereplői tudatokra, illetve az elbeszélő karakterkezelésére is kiterjed. Az időtengely-manipulációt ugyanakkor nemcsak tematizálja, de alkalmazza is a regény szólamtechnikája, a lehetséges jövők, a szabad akarat és az eleve elrendelés között ingázva. […]</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/lorinczy.jpg" alt="lorinczy.jpg" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A mű másik központi alakzata, egyben a térkezelés metaforája a por. „A por mindent beterít, állandóan érezni a levegőben” – fogalmazza meg a narrátor egy ponton. A mindenhova beszivárgó por motívuma egyben intertextus is, Temesi Ferenc szótárregényét ugyanúgy megidézi, mint például az <em>Interstellar</em> című film elejét. Ugyanakkor <em>Az utolsó tanú</em>ban kulcsszerepet játszik a filmszerűség felvillantása, mivel a szereplők tudatát modellálja, egy alkalommal pedig a világérzékelés leírása olyanná válik a szereplői reflexióban, mintha négy-öt film forogna egyszerre. [...]</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A technikai médium bevonása a hasonlatrendszerbe a vizualitásra tereli a figyelmet, amely szövegszerű sajátossága is a műnek, hiszen a szövegtest kisebb-nagyobb egységek, kurzívval és normállal szedett részek montázsaként érzékelhető. A cselekményben aztán a Feszty-körkép vagy a vérfolt állandó érintése tovább szélesíti az intermediális vonatkozási rendszert. […]</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A western és a thriller elemeit is felvonultató regény a természetfeletti iránt vonzódó fantasy lehetőségeinek újragondolásával és a párhuzamos, ütköző világok képeinek alkalmazásával megváltoztatja a betyárromantikához való hozzáférésünk távlatszerkezetét, miközben újraírja az Atilla halálához kapcsolódó mondakört. [...]</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Az emberek félelmeiből táplálkozó szörnyek életre kelése a klímaváltozás nyomán olyan kiindulópont, alapprobléma a műben, amely érzékenyen reagál a jelen folyamataira, innen nézve <em>Az utolsó tanú</em> geopolitikai és jogi fikció is, amely arra figyelmeztet, hogy a jövőnk nagy veszélyben van. [...]</span></p>
<p style="text-align: justify;">Lőrinczy Judit <em>Az utolsó tanú</em> című regénye a modern írásörökség sf-izálódása és az extrapolációra épülő hibrid SFF-fikciótechnika felől nézve is komplex, hatásos alkotás, amely a szakmai zsűri szerint messzemenően alkalmas a Zsoldos Péter-díjra. Elismeréssel és szeretettel gratulálunk a szerző teljesítményéhez! (H. Nagy Péter)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F04%2F23%2Flaudacio_lorinczy_judit_az_utolso_tanu_cimu_regenyenek_zsoldos_peter-dijahoz_reszletek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F04%2F23%2Flaudacio_lorinczy_judit_az_utolso_tanu_cimu_regenyenek_zsoldos_peter-dijahoz_reszletek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F04%2F23%2Flaudacio_lorinczy_judit_az_utolso_tanu_cimu_regenyenek_zsoldos_peter-dijahoz_reszletek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Laudáció Lőrinczy Judit Az utolsó tanú című regényének Zsoldos Péter-díjához – Részletek"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/04/23/laudacio_lorinczy_judit_az_utolso_tanu_cimu_regenyenek_zsoldos_peter-dijahoz_reszletek#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18108534" border="0" /></a><br /></p>
Lőrinczy_Judit
GABO_SFF
Az_utolsó_tanú
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/lorinczy.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/04/23/laudacio_moskat_anita_fekete_monitor_cimu_novellajanak_zsoldos_peter-dijahoz
Laudáció Moskát Anita Fekete monitor című novellájának Zsoldos Péter-díjához
2023-04-23T06:10:55+02:00
2023-04-23T06:10:55+02:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;">Moskát Anita első önálló kötete, a <em>Bábel fiai</em> 2014-ben jelent meg. Kilenc év nem hosszú idő, mégis ez alatt az idő alatt Moskát Anita a spekulatív fikciós irodalom egyik legmeghatározóbb szerzőjévé vált Magyarországon. Második regényével, a 2015-ben megjelent <em>Horgonyhellyel</em> kapcsolatban az egyik kritikusa úgy fogalmazott, hogy ezzel a regénnyel lépett be a magyar fantasy a felnőttkorba. Harmadik regénye, a 2019-es <em>Irha és bőr</em> pedig egyértelműen bizonyította, hogy Moskát Anita olyan író, aki nem elégszik meg a bevált sémák alkalmazásával. Mindegyik könyve másról és másképpen szól. Bár önmagát elsősorban fantasyírónak tartja, és a műveiről írt kritikák és értékelések is rendszerint zsánerírónak nevezik, mégsem skatulyázható be egyértelműen sem a fantasy műfajába, sem pedig a zsánerirodalom kategóriájába. Művei mindig túlmutatnak a könnyed és egyszeri szórakoztatáson, sőt nem egyszer kifejezetten súlyos témákkal szembesítenek, olykor kíméletlen módon. Mintha a fantasztikum számára elsősorban eszköz lenne arra, hogy általa másképp tekintsen a megszokottra. Kevés olyan kortárs szerzőt ismerek, aki ennyire egyedi módon képes egyensúlyozni a fiktív és a valós, az ismert és az ismeretlen, a magas és a populáris között.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár Moskát Anita elsősorban regényíróként vált elismertté, a kezdetektől fogva írt novellákat is. Ezek a novellák egy kisregény társaságában tavaly kötetbe rendezve is megjelentek. <em>A hazugság tézisei</em> címet viselő kötet nemcsak újabb témákkal, de újabb poétikai megoldásokkal is gazdagította a már eddig is sokszínű és izgalmas életművet. Ebben a kötetben jelent meg a <em>Fekete monitor</em> című novella is, amelyet a Zsoldos-díj szakmai zsűrije a 2022-es év legjobb magyar fantasztikus novellájának választott. A novella születéséről a szerző a következőket írta:</p>
<p style="text-align: justify;"><span>Azóta szeretnék írni egy „lapozgatós történetet”, hogy tizenévesként először olvastam ilyesmit. Van valami szörnyen izgalmas abban, hogy az olvasó megkapja a sztori alakításának lehetőségét, döntéseket hozhat, aminek aztán szembesül a következményeivel, beléphet oda, ahová amúgy nincs bejárása. De tudtam azt is, hogy nem szeretném „bármilyen” történetre ellőni ezt a formát, olyat kerestem, ahol a téma és a forma valahogy párbeszédbe tud lépni. És hol lehetne nyomasztóbb a sorozatos választási kényszer, mint ahol a valóságban is döntések százaival szembesülünk, próbálunk végigevickélni feladatlistákon, határidőkön, meetingeken, és közben nem megfulladni a teendőktől: ebben a novellában éljetek túl egy munkanapot egy multicégnél dolgozóként.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/moskat_2.jpg" alt="moskat_2.jpg" width="349" height="543" style="margin-left: 5px;" class="imgright" /></span></p>
<p style="text-align: justify;">A <em>Fekete monitor</em> többrétegű szöveg. Egyaránt szól a hétköznapokban rejlő fantasztikusról, a rossz minták követésének következményeiről, valamint a döntéseink súlyáról. A problémafelvetésen túl a narráció is nagymértékben elősegíti az olvasó bevonódását. Ennek köszönhetően könnyen tudunk azonosulni a novella főszereplőjével, miközben mi magunk is aktív cselekvővé válunk azáltal, hogy az egyes fejezetek végén választhatunk a folytatást illetően. A módszer valóban a lapozgatós könyvekre emlékeztet, s mindezt szépen megtámogatják a szerepjáték-kultúrára tett utalások is.</p>
<p style="text-align: justify;">A <em>Fekete monitor</em> kiváló érvként szolgálhat azzal a téves előfeltevéssel szemben, hogy a fantasztikus irodalomba tartozó művek nem igénylik az újraolvasást. Újraolvasásra ugyanis itt már csak azért is szükség van, mert akad olyan fejezet, amelynek a végén már nem csak két lehetőség közül választhatunk. Az újraolvasás tehát eleve bele van kódolva a novellába. Választásainknak megfelelően kétféle befejezéssel is találkozhatunk, a novella igazi csattanója azonban a harmadik, immár lineáris újraolvasás során következik be.</p>
<p style="text-align: justify;">Bravúros szerkezete mellett a novella olyan aktuális kérdéseket vet fel, mint a munkahelyi kiégés, az elvárásoknak való megfelelési kényszer, illetve a rohanó életmód következményei. Ezek mellett – a szöveg mélyebb rétegében – főként az emlékezés kérdése válik hangsúlyossá. Az a gondolat, hogy végső soron az emlékeink tesznek bennünket azzá, akik vagyunk. Az emlékek elveszítésének veszélye pedig az önmagunk iránti felelősség problémájára hívja fel a figyelmet.</p>
<p style="text-align: justify;">Szívből gratulálok a szerzőnek a Zsoldos-díj elnyeréséhez. (Keserű József)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F04%2F23%2Flaudacio_moskat_anita_fekete_monitor_cimu_novellajanak_zsoldos_peter-dijahoz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F04%2F23%2Flaudacio_moskat_anita_fekete_monitor_cimu_novellajanak_zsoldos_peter-dijahoz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F04%2F23%2Flaudacio_moskat_anita_fekete_monitor_cimu_novellajanak_zsoldos_peter-dijahoz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Laudáció Moskát Anita Fekete monitor című novellájának Zsoldos Péter-díjához"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/04/23/laudacio_moskat_anita_fekete_monitor_cimu_novellajanak_zsoldos_peter-dijahoz#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18108528" border="0" /></a><br /></p>
Moskát_Anita
GABO_SFF
Fekete_monitor
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/moskat_2.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/04/15/vilag_fergei_egyesuljetek_philip_k_dick_ray_nelson_a_ganumedeszi_hatalomatvetel
Világ férgei egyesüljetek! – Philip K. Dick / Ray Nelson: A ganümédeszi hatalomátvétel
2023-04-15T14:10:44+02:00
2023-04-15T14:10:44+02:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;"><span>„Itt fekszem, körülöttem embertársaim néma teste, gondolta keserűen, és az agyam csak mondja a magáét, mintha még mindig az egyetemen lennék és nehézfejű elsősöknek magyaráznék. A testem itt van, de az elmém… talán az az ember központi problémája, hogy sosincs ott, ahol éppen van, hanem ott van, ahonnan jön vagy ahová megy. Ezért aztán akkor sem vagyok teljesen egyedül, amikor magam vagyok. És amikor mással vagyok, nem vagyok teljesen vele sem.” (18. old.) Az Agave kiadó Dick életműkiadása a végéhez közeleg: <em>A ganümédeszi hatalomátvétel </em>a <em>Deus Irae</em> mellett – amit Samuel Delanyval közösen írt – Phil másik társszerzős műve, melyet gyerekkori barátjával, a szintén SF író, valamint képregényrajzoló Ray Nelsonnal együtt jegyez. 1967-ben jelent meg, a hippi korszak csúcsán, minek szellemisége többek között a sztoriban feltűnő őrült látomásokban köszön vissza, melyeket illúziókeltő fegyverekkel hoznak létre az egymásnak feszülő erők. A monumentális, elborult csatajelenet akár a <em>Ready Player One</em> vizuális kavalkádjának előképe is lehet. A sztori sok részére jellemző, végletekig fokozott abszurditást magyarázza, hogy a regényt a két szerző eredetileg egyfajta főpróbának szánta <em>Az ember a Fellegvárban</em> tervezett folytatásának (<em>Ring of Fire</em>) megírása előtt, melyre szintén közösen készültek, de ez a projekt sajnos sosem valósult meg.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>De vissza a regényhez: a harmadik világháborút követően féregszerű, kollektív tudatot alkotni képes lények érkeztek a Földre a Ganümédeszről, és könnyedén leigázták a bolygót. Azonban az ellenállás utolsó csíráit még nem sikerült felszámolniuk. Egy Tenessee hegyei között bujkáló gerillacsoport, a Percy-X által vezetett fekete partizánok titokban a férgek uralmának megdöntésén munkálkodnak. Egy Mekkis nevű ganü politikus nem támogatta a Föld elleni háborút, ezért büntetésképpen kapja meg a lázadókkal terhelt Tenesse-i haduradalom kormányzóságát. Gus Swenesgard, a birodalom rasszista ültetvényese szállodát üzemeltet, és közben nagy fehér gazdaként lekezeli, irányítja és kihasználja a neki dolgozó színes bőrűeket. A környéken azt a titkos raktárt keresi, ahol a pletykák szerint még a háború előtt gyönyörű lányokat rejtettek el, akik minden körülmények között biztosíthatják az emberiség túlélését. A csajok helyett végül fegyvereket talál, de azoktól rövidesen megszabadítják csapatát az ellenállók. Gus hamar beáll a fernyák (féregnyalók, a ganük kiszolgálói) közé, miközben mindvégig igyekszik a saját malmára hajtani a vizet. Paul Rivers a Pszichiátriai Világtársaság embere, akinek Percy-X-et kellene megvédenie az ellene irányuló merényletektől. Joan Hiashi, Percy-X exe autentikus folkzene-gyűjtésre érkezik a terepre, hogy aztán rövidesen belekeveredjen a lázadásba, először mint ganü kollaboráns, később mint hatalmuk megdöntésének kulcsszereplője. Ezzel idővel felkelti a Világpszichiátriai Intézet legnagyobb (őrült) tudósának, Dr. Balkaninak a figyelmét is, aki elraboltatja őt és Percy-t. A lányt ún. felejtésterápiának veti alá, – ami tulajdonképpen Freud halálösztön-elméletének piedesztálra emeléséből eredeztethető – és aminek végeredménye a professzor szerint a megtestesült Nirvána: az egyéni tulajdonságoktól, vágyaktól, feszültségtől tökéletesen mentes állapot, tehát a folyamatos, végtelen boldogság. „– Egy ideig talán szenvedett. Bizonyos értelemben elvesztette a külvilágot, aztán saját magát… ami nagyon hasonlít a halálhoz. Most azonban kijelenthetem, hogy boldog. Talán életében először.” (79. old.)</span></p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/a_ganumedeszi.jpg" alt="a_ganumedeszi.jpg" width="354" height="501" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" /></span></p>
<p style="text-align: justify;">Nagyon hasonló koncepciót jár körül Itó Projekt 2008-as <em>Harmónia</em> című regénye, melyben az emberiség egy jelentős csoportja a világbékét és az egyének nyugalmát is kizárólag úgy látja biztosítottnak, ha az egyéni tudatot, mint olyat megszüntetik, és annak szerepét egy ösztönszerűen működő, programozott csoporttudat veszi át. Ha ugyanis mindenki egy, a háború és a konfliktus mint jelenségek megszűnnek létezni. A tökéletes harmónia és utópia tehát csak egy gépiesen irányított hangyabolyban létezhet, ott azonban nem létezik olyan lény, aki az összehangolt működés eredményéből reflektáltan képes profitálni. A sok kis semmi együtt egyetlen óriási, kívülről olajozottan működő semmit alkot. „Az összes politikai mozgalom, filozófia meg ideál, az összes háború csak illúzió. Ne zavarja meg a belső békéjét. Nincs jó vagy rossz, nincs győzelem vagy vereség. Csak individuumok vannak, és mindenki teljesen egyedül van. Totálisan. Tanuljon meg egyedül lenni. A madár is úgy repül, hogy nem beszél róla senkinek, és nem is akar.” (128. old.) Balkani kezelése totális szenzoros deprivációval jár, minek következtében a lány idővel teljesen elveszti a személyiségét, és az érzelmeihez és ezáltal az élet áramához való kapcsolódás képességét is. Üres héj lesz, a semmi edénye. Ez a lélek nélküli állapot az androidok (vélt) létezési módját idézi. Pikáns csavar, hogy Paul Rivers úgy menti meg Balkani fogságából Percyéket, hogy élethű robotokra cseréli őket, ami a híres pszichiáternek sokáig nem tűnik fel, csak annyit észlel, hogy valami nagyon nem stimmel a lány agyhullámaival. Sőt, beleszeret Joanba – akárcsak Nathanael Olimpiába Hoffmann <em>Homokember</em>ében –, akinek pont ő vette el a személyiségét, de aztán hamar elégedetlenné válik, mivel a nő minden reakciója tökéletesen érzelemmentes, semleges, unalmas, sótlan lesz, már a beavatkozás végeztével is, de különösen a csere megvalósulása után.</p>
<p style="text-align: justify;"><span>A regény – politikai-hatalmi problémafelvetései mellett – az idiosz kozmosz és koinosz kozmosz, tehát az egyéni, illetve a közös valóságérzékelés ellentétére épül, ez a fő kulturális különbség a ganümédesziek és az emberek között, és ennek kiaknázásával sikerül végül megdönteni a megszállók uralmát. A ganüknél áthághatatlan biológiai kasztrendszer uralkodik: a férgek telepatikus tanácsa alkotja az uralkodó osztályt, akik viszont az őket fizikailag kiszolgáló, különféle funkciókra tenyésztett <em>krícsek</em> (<em>creeches</em>) nélkül életképtelenek lennének. Ők viszont nem részei a kollektív tudatnak, és ez a legmeghatározóbb különbség a két réteg között. Érdekes egybeesés, hogy Ursula K. LeGuin 1972-es <em>The Word for World is Forest</em>-jében az ember megszállók nevezik lekicsinylően <em>creechie</em>-knek az Athsee-i őslakosokat, akiket nem tekintenek magukkal egyenrangúnak, mert kisebbek, szőrösek, más a cirkadián ritmusuk és a természettel harmóniában, törzsi fejlettségi szinten, de tökéletesen erőszakmentesen élnek. </span><span>A ganümédeszi idegenek eltérő külső megjelenésük ellenére tulajdonságaikat és társadalmuk működését tekintve túlantropomorfizáltak, már a karikatúra szintjéig: féreg létükre titkárnőjük van, aktatáskát (!) hordanak szíjon a nyakukban, és ugyanúgy beszélnek, mint az emberek, ugyanazok a problémák is foglalkoztatják őket. Van, aki átveszi közülük a kereszténységet, vagy épp modelleket gyűjt, mint ahogy <em>Az ember a Fellegvárban</em> német és japán megszállói keresik az „autentikus” amerikai popkulturális emlékeket.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Az illúziókeltő fegyver, azaz elektronikus elmetorzító éppen fordított logika szerint működik, mint Plamer Eldritch Ét-R-e, aminek használói azonnal elszigetelődnek mindenkitől és egy, eleinte közös valóságnak álcázott, illetve tűnő privát világba kerülnek, ahonnan aztán nincs kiút. Itt először a látomások ténylegesen megtestesülnek a közös valóságban, tehát mindenki, aki a fegyverek hatása alatt áll, valóságosnak érzékeli őket. Aztán idővel eltűnnek, kellemetlen mellékhatásokat, egyéni téves észleléseket okozva, amelyek már ismét csak a tapasztalójuk privát univerzumában léteznek. Az invázió végső megoldását elhozó, Dr. Balkani által kifejlesztett pokolfegyver pusztító ereje vetekszik az atombombáéval, ugyanis nem válogat, a bekapcsolása után minden öntudattal bíró lény elméje elszakad az észlelésétől, és ezáltal az abszolút semmibe kerül. Izgalmas dinamikát kölcsönöz a regénynek az individualizmushoz való ellentmondásos viszonya, ami egyszerre lesz az emberiség megmentője és a ganük végzete. Mekkis, az áruló ganü individualista hozza el fajának pusztulását meggondolatlanságból, és Balkani tanai iránti fanatikus rajongásából fakadóan. Társai iránti vak bosszúja ködében telepatikusan ráveszi Percy-X-et a pokolfegyver aktiválására. Joan Hiashi lesz az egyetlen olyan ember, aki – mivel már megszűnt létezni mint személyiség – immunis a fegyver hatására. Így aztán Paul Rivers telepatikusan kapcsolatba tud lépni vele, és gyakorlatilag megszállja, átveszi az irányítást a teste alatt arra az időre, amíg kikapcsoltatja vele az elmetörlőt. A ganük viszont örökre beleragadnak a vészhelyzet esetén automatikusan képzett csoporttudatuk révén a végtelenszer megsokszorozott semmibe, és a szolgáikkal sem tudnak többé kapcsolatba lépni a külvilágban. Az abszolút kollektivizmus tehát ugyanolyan káros, mint az, amikor az egyén minden szálon elszakad a közös világérzékeléstől, ezen a ponton az ellentétek összeérnek és kioltják egymást. A kulcs itt is az empátia: Joan Hiashi gyógyulni kezd, miután megszállott állapotában egy kicsit megtapasztalta, milyen Paul Riversnek lenni, és újra vágyik arra, hogy érzései, érzelmei, céljai legyenek.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Témáit tekintve ez a történet is a bőség zavarával küzd. Van itt minden: rasszizmus, pszichológia, szolipszizmus vs. csoportelme, valóság vs. hallucinációk, politika, intrika, hatalmi harcok. Akár több regényfolyamra is elegendő muníció, mégis elég jól szervesülnek ebben a hosszúnak éppen nem mondható kötetben, és egyik sem tűnik feleslegesen beleerőltetettnek. Ray Nelson közreműködése határozottan jót tett Dicknek: a szokásosnál valamivel árnyaltabb karaktereket kapunk, és a sztori lezárása is lekerekítettebb benyomást kelt, mint azt tőle megszokhattuk. Minden Dick-rajongónak ajánlom. (Babos Orsolya)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F04%2F15%2Fvilag_fergei_egyesuljetek_philip_k_dick_ray_nelson_a_ganumedeszi_hatalomatvetel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F04%2F15%2Fvilag_fergei_egyesuljetek_philip_k_dick_ray_nelson_a_ganumedeszi_hatalomatvetel%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F04%2F15%2Fvilag_fergei_egyesuljetek_philip_k_dick_ray_nelson_a_ganumedeszi_hatalomatvetel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Világ férgei egyesüljetek! – Philip K. Dick / Ray Nelson: A ganümédeszi hatalomátvétel"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/04/15/vilag_fergei_egyesuljetek_philip_k_dick_ray_nelson_a_ganumedeszi_hatalomatvetel#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18103080" border="0" /></a><br /></p>
agave
Philip_K._Dick
A_ganümédeszi_hatalomátvétel
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/a_ganumedeszi.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/04/12/carl_zimmer_virusok_vilaga
Carl Zimmer: Vírusok világa
2023-04-12T17:15:40+02:00
2023-04-12T17:15:40+02:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;"><span>A viroszféra határait nem könnyű kijelölni. Carl Zimmer, a Yale Egyetem biofizikával és biokémiával foglalkozó oktatója 2021-ben felújította híres, <em>Vírusok világa</em> című könyvét. (Magyar változata 2022-ben jelent meg Alföldy Bendegúz fordításában, a Scolar Kiadó gondozásában – tetszetős kiadványként.) Ha azoknak kellene lelkesítő olvasmányt ajánlani, akik keveset tudnak a vírusokról, Zimmer könyve alkalmas rá, hogy betöltse az alapozó kurzus szerepét. Örömteli fejlemény ez azért is, mert olyan szakembertől tanulhatunk, aki a tudományos írás művészetére oktatja a diákjait. Hányszor, de hányszor eszünkbe jutott már ilyen esetben, hogy Richard Dawkins kommentált szöveggyűjteménye, a <em>The Oxford Book of Modern Science Writing</em> újabb és újabb kötetekkel bővíthető, mert ez a „műfaj” napjainkban a virágkorát éli.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Zimmer vállalkozása példaértékű abból a szempontból is, hogy ha esemény van, akkor bővíteni, korrigálni kell a koncepciót. Erről természetesen a COVID-19-ről szóló részek tanúskodhatnak; de az olvasóknak szükségtelen visszamenniük a korábbi kiadásokhoz, a <em>Vírusok világa</em> új verziója (is) valójában egy esszéfüzér, amelybe könnyedén beépíthetők az új eredmények. A könyv tehát úgy működik, mintha tizenkét önálló esszét olvasnánk, ám ezek összjátéka lesz alkalmas az átfogó kép kialakításához, mely magába foglalja így a viroszféra tizenkét jelenség felől megközelíthető aspektusait. Az összefüggések megpillantása, érzékelése pedig mindenkor fokozza az olvasó élményét és rendezi a tudásszerkezetét. Mindez a tárgy természetét is leképezi, hiszen a vírusok az élet kialakulásával, a bioszféra differenciálódásával ugyanúgy kapcsolatban állnak, mint a betegségek terjedésével vagy a rákkal. A komplex rendszer bemutatására alkalmas a láncszerűen punktuális, a csomópontokra fókuszáló, azokat lazán összefűző építkezés, amelynek Zimmer könyve lehetne a mintapéldája.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/carl_zimmer.jpg" alt="carl_zimmer.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A <em>Vírusok világa</em> ezzel eléri célját, miközben számos fogódzót nyújt ahhoz, hogyan lehet elgondolni a nehezen behatárolható területeket. Erre azért is szükség van, mert a vírusok mennyisége mellett eltörpül a Föld összes egyéb élőlénye, a tulajdonságaik nem igazán érthetők meg az élő és az élettelen közé húzott éles határvonal fenntartásával. A vírusok a Föld minden élő szervezetére hatással vannak, megtalálhatók a talajban, az óceánokban és a levegőben is, ezért meglehetősen nehéz úgy tekinteni a viroszférára, mint valami olyanra, amely elszeparálható a bolygó többi részétől. Zimmer álláspontja innen nézve világos és egyre fontosabb: „Ahelyett, hogy azt vizsgálnánk, a vírusokat mi különbözteti meg az élőlényektől, talán érdemes lenne arra koncentrálnunk, hogy a vírusok és az élőlények hogyan alkotnak rendszert.” (141. old.) Lényegében erről szól ez a panoráma. (H. Nagy Péter)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F04%2F12%2Fcarl_zimmer_virusok_vilaga%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F04%2F12%2Fcarl_zimmer_virusok_vilaga%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F04%2F12%2Fcarl_zimmer_virusok_vilaga%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Carl Zimmer: Vírusok világa"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/04/12/carl_zimmer_virusok_vilaga#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18101054" border="0" /></a><br /></p>
Carl_Zimmer
Vírusok_világa
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/carl_zimmer.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/03/20/h_nagy_peter_a_kepzelet_tudomanya_tartalom
H. Nagy Péter: A képzelet tudománya – Tartalom
2023-03-20T16:52:24+01:00
2023-03-20T16:52:24+01:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p>0. Előszó, kérdésfelvetés<br />1. Problémafelvetés: The Science of…<br />2. Az Avatar és a tudomány<br />2.1. Az Avatar biológiája: Gaia-szemlélet<br />2.2. Az Avatar és a tudat kérdése<br />2.3. Az Avatar fizikája: a szupravezetés<br />2.4. Az Avatar kémiája: a biolumineszcencia<br />3. Egy nehezen érthető fizikai jelenség körülhatárolása a populáris irodalom és a filmkultúra segítségével<br />3.1. Időutazásos regények és a kvantummechanika<br />3.2. Sokvilág-elmélet és határidő-dramaturgia: Forráskód<br />3.3. Tangens univerzum és életszakaszok: Donnie Darko<br />3.4. Divergencia és entrópia: Mr. Nobody<br />4. Science fiction és tudományos aktualitás<br />4.1. Az űropera és a fizika<br />4.2. Géngépezet: Greg Bear: A vér zenéje<br />4.3. A cheshire-lecke: Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány<br />4.4. Kódolás és hálózat: Cory Doctorow: Kis Testvér<br />5. A járványfikciók és tudományos megközelítésük<br />5.1. A járványtematika mint kapcsolatrendszer a spekulatív fikcióban<br />5.2. Nyomozás és orvostörténet: Robin Cook: Járvány<br />5.3. Pestis és időutazás: Connie Willis: Ítélet Könyve<br />5.4. Infodémia és horror: Stephen King: Végítélet<br />6. Összegzés helyett<br />7. Irodalom<br />8. Filmográfia<br />9. Melléklet</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/a_kepzelet_tudomanya_borito.jpg" alt="a_kepzelet_tudomanya_borito.jpg" class="open-in-modal imgnotext" width="388" height="569" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F03%2F20%2Fh_nagy_peter_a_kepzelet_tudomanya_tartalom%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F03%2F20%2Fh_nagy_peter_a_kepzelet_tudomanya_tartalom%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F03%2F20%2Fh_nagy_peter_a_kepzelet_tudomanya_tartalom%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=H. Nagy Péter: A képzelet tudománya – Tartalom"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/03/20/h_nagy_peter_a_kepzelet_tudomanya_tartalom#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18076290" border="0" /></a><br /></p>
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/a_kepzelet_tudomanya_borito.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/03/04/a_modern_szornykutatas_masodik_hullama
A modern szörnykutatás második hulláma
2023-03-04T15:00:55+01:00
2023-03-04T15:00:55+01:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;"><span>A monstrumok elemzése önálló tudományággá vált a kultúrakutatáson belül, amely a fordulat előtt – Freud „kísérteties”, Jung „archetípus” és Kristeva „tisztátalan” fogalmaira alapozva – pszichológiai terekben mozgott, a szörnyeket kivetülésekként és metaforákként kezelve. J. J. Cohen 1996-ban megjelent <em>Monster Culture</em> című írásában azonban rámutatott, hogy a szörnyek hibridizációs technológia eredményei, melyek a különféle kategóriáink határait jelzik. A monstrumkutatás fordulat utáni módszertanát és kérdésirányait a Limpár Ildikó által szerkesztett <em>Rémesen népszerű</em> című tanulmánykötet is hozzáférhetővé tette és demonstrálta (magyar nyelven tán először; 2021-ben).</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ebben a horizontban jelent meg (szintén 2021-ben) N. Juhász Tamás <em>A terror univerzumai</em> című könyvecskéje. A konstelláció a címben szereplő fogalomra épül, a popkultúra szóba kerülő jelenségeit a terror alakzata köti össze. Az <em>„Őskori” terror</em> című fejezet főhősei King Kong, Godzilla és a Jurassic Park dinoszauruszai. Olyan monstrumok, melyek a nukleáris fenyegetettséggel és a génszerkesztés veszélyeivel hozhatók kapcsolatba. Az utóbbihoz bátran ajánlható Jennifer Doudna – Samuel H. Sternberggel közösen írt – <em>Meghekkelt teremtés</em> című könyve, melyben a Nobel-díjas tudós (és társa) így fogalmaz:</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>„A CRISPR pedig újabb lehetőséget kínál a letűnt fajok életre keltésére, ami nem sokban különbözik egyébként a dinoszauruszok feltámasztásának – a <em>Jurassic Park</em> című könyvben és az azt követő, 1993-as hollywoodi filmben bemutatott – elképzelt ábrázolásától. Ebben a lenyűgöző sci-fi történetben a tudósok békák DNS-ébe illesztették be a kihalt dinoszauruszok génjeit, amelyeket borostyánban megőrzött megkövesedett szúnyogokból nyertek ki. Sajnos (vagy szerencsére, attól függően, hogy mit gondolunk a dinoszauruszokról) a DNS kémiai kötései túlságosan instabilak ahhoz, hogy 65 millió éven keresztül sértetlenek maradjanak. A felvázolt ötlettel ugyanakkor a könyv szerzője, Michael Crichton nem járt messze a valóságtól.” (188. old.)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/tomi.jpg" alt="tomi.jpg" width="313" height="363" style="margin-left: 5px;" class="imgright" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ugyanígy ajánlható kontextusként aztán a <em>Társadalmi terror</em> című fejezethez (amelyben <em>A majmok bolygójá</em>ról, a <em>Silver</em>ről és a <em>Metró 2033</em>-ról van szó) Frans de Waal <em>Mama utolsó ölelése</em> című – több mint fontos – munkája, melyből tájékozódhatunk az állatoknál tapasztalható érzelmekről. A <em>Mechanikus terror</em> című fejezet elsősorban a Terminator-univerzumról szól, az idővel kapcsolatban pedig nem árt fellapozni Carlo Rovelli <em>Az idő rendje</em> című félelmetes dolgozatát, hogy lássuk, különböző mérettartományokban mit jelent az általunk időnek nevezett fizikai jelenség. (Messze túl a filozófián.)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A <em>„Virtuális” terror</em> című részben aztán jön a Mátrix-probléma (ennek kontextusát előállítani ma már nagyobb terjedelmű munka lenne, mint maga a könyv); a <em>Bioterror</em> című fejezet a <em>Resident Evil</em> és a <em>Halo</em> világaiba kalauzol (a vírustematikára is utalva); míg a záró effektusban (<em>Földönkívüli terror</em>) a <em>Predator</em> és az <em>Alien</em> idegenjei játsszák a főszerepet. (Az utóbbi kábé úgy van összefércelve ismert fajokból és Giger képzeletéből, mint Frankenstein teremtménye.) A pandémia korának köszönhető tehát az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport tagjai közül N. Juhász Tamás <em>A terror univerzumai</em> című kompozíciója és Keserű József <em>Lehetnek sárkányaid is</em> című monográfiája. Mindkettő a szörnyű idők pozitív öröksége. (H. Nagy Péter)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F03%2F04%2Fa_modern_szornykutatas_masodik_hullama%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F03%2F04%2Fa_modern_szornykutatas_masodik_hullama%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F03%2F04%2Fa_modern_szornykutatas_masodik_hullama%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A modern szörnykutatás második hulláma"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/03/04/a_modern_szornykutatas_masodik_hullama#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18063834" border="0" /></a><br /></p>
N._Juhász_Tamás
A_terror_univerzumai
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/tomi.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/02/17/hajmereszto_atveres_philip_k_dick_kamu_rt
Hajmeresztő átverés – Philip K. Dick: Kamu Rt.
2023-02-17T11:53:59+01:00
2023-02-17T11:53:59+01:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: justify;"><span>„Ő a hatalom lehetőségét látta; horog volt, ami beleakadt az oldalába, és a sebből a vágyakozás vére ömlött.” (83.)</span><span><br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Megint eltelt egy év – jól, rosszul, de mindenképp eseménydúsan –, és a SF köntösébe bújtatott, akár ötven-hatvan évvel ezelőtti figyelmeztetések sajnos továbbra sem vesztették el aktualitásukat, sőt, talán most, az ukrán háborúval a szomszédunkban erősebben világítanak azok a felemelt mutatóujjak a világ eseményhorizontján, mint az elmúlt boldog békeidőkben.</span><span><br /></span></p>
<p style="text-align: justify;">Az Agave kiadó szerencsére továbbra is gondoskodik róla, hogy ezek a történetek el is jussanak az olvasókhoz, így aztán 2023-ban is megkapjuk a megszokott Philip K. Dick-adagunkat, a kiadó ugyanis folytatja az életműkiadást, melynek sorában a jelenlegi az utolsó, kizárólag Dick által írott kötet, amit még nem olvashattunk magyarul. Eredetileg 1964-ben jelent meg novella formájában <em>The Unteleported Man</em> címmel, két évvel később pedig már regénnyé bővítve. Azóta számos kiadást megélt, a publikációtörténetét most nem részletezném, megteszi helyettem a magyar kiadás utószava, de a sok későbbi hozzátoldás és átírás bizonyára rányomta a bélyegét a végleges szöveg minőségére is, mert a kötetet – bármennyire faljuk is az oldalait – nem egyszerű megemészteni. A végére határozottan az volt a benyomásom, hogy ez egy különösen zavarba ejtő könyv, ezáltal az életműnek is emlékezetes, többek által szinte olvashatatlannak tartott darabja.</p>
<p style="text-align: justify;">A kiinduló helyzet kísértetiesen a <em>Repedés a térben</em>t idézi. A Föld túlnépesedésére a megoldást egy magáncég kínálja: egyirányú teleportációs eljárás segítségével juttatják el a gyarmatosítókat a TV-adásokban Édenkertként feltűnő Bálnaszájra, ahonnan ugyan nem lehet visszatérni, de ki is akarna eljönni gyönyörű zöldellő birtokáról a zsúfolt, koszos bolygónkra? Rachmael ben Applebaum szállítmányozó vállalata a fenti technológia miatt ment csődbe, ráadásul rájön, hogy a kolóniáról sugárzott felvételek némelyike hamis, ezért utolsó megmaradt űrhajójával vállalkozik egy tizennyolc éves űrutazásra, hogy leleplezze az átverést, és hazahozza azokat, akik vissza akarnak térni.</p>
<p style="text-align: justify;">Visszatérve a diszkrepanciákra: a cselekményben gyakoriak az elsőre egymásnak homlokegyenest ellentmondó történések, amiket – ok nélkül semmiféle szerkesztő vagy szöveggondozó nem hagyhatott volna benne a sztoriban. A legszembeötlőbb, és -idegesítőbb, hogy a teleportkapun keresztül Matson Glazer-Holiday, a Kamu Rt. – a nagyhatalmú földi titkosrendőrség – középkorú elnöke készül átmenni a Bálnaszájra, hogy egy katonai puccsal átvegye a hatalmat, de helyette Rachmael ben Applebaum érkezik meg (!), az az Applebaum, aki űrhajóval indult el ugyanoda pár oldallal korábban. Az ember nem akar hinni a szemének, ezért újra és újra oda-és visszalapoz, de hiába, akkor is ez áll a könyvben feketén-fehéren.</p>
<p style="text-align: justify;">Ráadásul a történet végén Applebaum egyszer csak megint az űrhajóján terem, ahol az ENSZ ügynökei elfogják és visszaviszik a Földre, amitől aztán az embernek igazán „Ez meg mi a fene volt?” (vagy inkább WTF)-érzése támad és már a saját szövegértésében kezdi keresni a probléma gyökerét. Közben rengeteg minden történik a gyarmatokon, Applebaumot bedrogozzák, alternatív világokba pillant be, őrült tudós által írt, jövőbelátó könyvet olvas, stb. Ezek, és még számtalan egyéb furcsaság miatt az ember könnyen eshet abba a kísértésbe, hogy az egész művet elkönyvelje zavarosnak, inkonzisztensnek, logikátlannak, vagy csak annyit mondjon rá: rossz, értelmetlen, katyvasz.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/kamu_rt.jpg" alt="kamu_rt.jpg" class="open-in-modal imgright" style="margin-left: 5px;" width="290" height="410" /></p>
<p style="text-align: justify;">Alaposabb átrágás után viszont hajlok arra, hogy több, illetve más van itt a háttérben, mint ami a felszínen látszik. A legfőbb anomáliát ugyanis két elmélettel is megmagyarázhatjuk, bár az egyik, akármennyire kézenfekvőnek is tűnhet, egy „apróságon” végül elbukik. Az első, számomra kevésbé meggyőző verzió kulcsa az időutazás. Eszerint a könyv végén található rész, amikor Applebaum a hajón van, valójában a sztori eleje, mert a kálváriája végén a férfi egy időtorzító szerkezet segítségével visszamegy az időben a teleportálása előttre, tehát az eredeti koncepciója érvényesül, elindul az űrhajóval és elfogják, emiatt aztán a teleportkészülékkel kénytelen eljutni a gyarmatra. Ezáltal az egész folyamat egy végtelen ciklusba szorul. Ez az uroborosz, vagy Möbius-szalag szerű megfejtés viszont még nem magyarázza meg a személycserét: hogy lesz Matsonból Applebaum, valamint mit csinál mindeközben Matson, ha nem ment át a Bálnaszájra, amikor tervezte?</p>
<p style="text-align: justify;">Az egységesebb értelmezés szerint Matsonon a saját szervezete hajt végre agymosást – hiszen végül is ez az egyik munkaköri kötelességük –, és ezáltal elhitetik vele, sőt, másokkal is, hogy ő valójában Applebaum, azért, hogy valós személyazonosságával ne bukjon le azonnal az ellenséges területen. Ezt az is alátámasztja, hogy Applebaum-Matsonnak ugyanúgy Freya a szeretője, mint a Földön Matsonnak. A Kamu Rt. tehát folyamatosan sugározza a megtévesztő adást Matson agyába, feltehetőleg az igazi Applebaum elméjéből közvetítve, aki időközben a csillagközi térben hasít, teljes izolációban az űrhajójában, és emiatt kezd lassan becsavarodni. Ez magyarázhatja azokat a rémisztő paravilágokat is, melyekbe Applebaumként bepillantást nyer, miután a Bálnaszájra átérve azonnal meglövik egy LSD-nyíllal. Ezt az értelmezést az Applebaum-Matson drogos tripjébe beszivárgó latin szövegek is tovább erősítik, Applebaum ugyanis elhatározta, hogy az előtte álló tizennyolc év alatt az űrben latin műveltségét fogja csiszolni. Dick meglehetősen eredeti húzása annak bemutatása (gyakorlatilag ez maga a történet), ahogy a két férfi valósága egyre erősebben egymásra lapolódik, egymásba olvad. Hasonló történik az <em>Assassin’s Creed</em> játékokban, ahol az aktuális főszereplő az Animus segítségével képes sajátjaként átélni az ősei emlékeit, melyek a DNS-e genetikus memóriájában tárolódnak. Ennek következménye, illetve mellékhatása a <em>bleeding effect</em>, azaz az ős emlékeinek átszivárgása a valóságba, minek következtében egy ókori, vagy középkori jelenet rávetülhet a valóságra, de a felhasználó az ős mozgáskultúráját, jelen esetben orgyilkos képességeit és macskaügyességét is elsajátítja az Animus használata során. A helyzet idővel, azaz túlzott használat esetén olyan méreteket ölthet, hogy a valóság megkülönböztethetetlenné válik az átszivárgó emlékek világától.</p>
<p style="text-align: justify;">A fentebbi, második elmélet fényében hajlamos vagyok megbocsátani azt a tömérdek félrevezetést és mellékvágányt, melyekben a <em>Kamu Rt</em>. örömmel dagonyázik, végtére is a név, ez esetben a cím kötelez, nem? A szöveg nemcsak a szereplőivel, hanem az olvasóval is a bolondját járatja, mivel olyan rejtvényként prezentálja magát, melynek vonatkoztatási pontjai szintén képlékenyek és vita tárgyát képezhetik. A megfejtés viszont jutalmazó, és minden újraolvasás újabb és újabb részleteket világít meg, akárcsak az újranézős filmek esetében. (<em>Donnie Darko</em>, <em>A gépész</em>, <em>Memento</em>, <em>Mr. Nobody</em>, <em>Tenet</em>, <em>Harcosok klubja</em>, <em>Dark City</em> és társaik.)</p>
<p style="text-align: justify;"><span>A teljesség igénye nélkül, rengeteg toposz, ami egyébként belengi az egész életművet is, itt is kísért: A paravilágok terei megfeleltethetőek a Plamer Eldritch-i végzetes idiosz kozmosznak. Sőt, maga az embertelen arc – Dick saját nagyhatású látomásélménye – is megjelenik: „Amit maga előtt látott, nem ember volt, nem emberarc; rossz volt, megrémisztette. És nem tehetett ellene semmit, nem tudta nem nézni, nem tudott elmenni, és az sem ment el, soha nem is fog, mert ebben nem játszott szerepet az idő, nem volt lehetőség a változásra; amivel szembenéz, örökké bámulni fog rá, és ennek tudata ugyanennyi ideig fog élni őbenne, nem tudja továbbadni senkinek, mert nincs senki más.” (97.)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A paratereket érzékelőket pszichiátriai esetekként kezelik, mint <em>A Halál útvesztőjé</em>ben, vagy az <em>Az Alfa hold klánjai</em>ban és a tüneteik is hasonlóak. Itt is feltűnik egy férfi, akin kísérleteznek, és egy világtól elzárt kamrában él, mert nincsen szinkronban az idővel, hanem gyorsítva érzékeli azt, akárcsak az <em>Időugrás a Marson</em> Manfredja. Vannak elvarratlan cselekményszálak is, az első oldalakon például Applebaumnak álmában az a tévképzete, hogy patkányként él egy közelebbről meghatározhatatlan helyen és időben, és erről igen éles benyomásai vannak. Mindez többé nem kerül elő sehol. A <em>Kamu Rt</em>-t elsősorban PKD-veteránoknak ajánlom, mások jó eséllyel csalódni fognak benne, érthető okokból. Aki rászánja magát, mindenképp egy egyedi, meglehetősen agyégető tapasztalattal lehet gazdagabb. Végtére is: „Pokoli jó lenne, sóvárgott, ha visszamehetnénk és újrakezdhetnénk az életet. Csak ezúttal másképp, végre a helyes úton. Egy második esély, de a mostani tudásommal… És mit is tud pontosan? <br /> Rohadt élet, nem emlékszik.” (143.) (Babos Orsolya)<br /></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F02%2F17%2Fhajmereszto_atveres_philip_k_dick_kamu_rt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F02%2F17%2Fhajmereszto_atveres_philip_k_dick_kamu_rt%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F02%2F17%2Fhajmereszto_atveres_philip_k_dick_kamu_rt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hajmeresztő átverés – Philip K. Dick: Kamu Rt."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/02/17/hajmereszto_atveres_philip_k_dick_kamu_rt#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18051718" border="0" /></a><br /></p>
Philip_K._Dick
Agave
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/kamu_rt.jpg
https://mapopkult.blog.hu/2023/01/24/jana_vagner_menekules_a_tohoz
Jana Vagner: Menekülés a tóhoz
2023-01-24T14:04:05+01:00
2023-01-24T14:04:05+01:00
hannlec
https://blog.hu/user/1447050
<p style="text-align: left;"><span>A diagnoszták rendje szerint a járvány hasznos, mert sok területen van azonnali hatása. Stimulálja a technológiát. Kikényszeríti a kormányzást. Szétszórja a géneket. Marketingkörnyezetként (is) funkcionál. (Már szóltunk erről Peter May <em>Vesztegzár</em> című könyvének késleltetett megjelenésével kapcsolatban.) A visszamenőleges kulturális átértékelődés pedig olyan folyamatkomplexum, amelyről külön monográfiát lehetne írni. Jó példa erre Jana Vagner esete is, hiszen az írónő ugyancsak (másokkal egyetemben) a koronavírus-járványnak köszönheti nagyobb fokozatú nemzetközi sikerét.</span></p>
<p style="text-align: left;"><span>A moszkvai szerző posztapokaliptikus tevékenysége messze nem volt annyira ismert a nyugati világban, mint például Dmitry Glukhovsky <em>Metró</em>-fikciója, de aztán a 2011-es <em>Vongozero</em> (melyet több nyelvre lefordítottak) a belőle készült Netflix-sorozat (<em>To the Lake</em>) jóvoltából 2020-ban eljutott a messzi háztartásokba is, és ez ismét ráirányította a figyelmet a regényre. (Az eredeti cím egy tó neve, a szó idegen hangzása – és a szövegben történő eltűnése – miatt simán lehetne érvelni a megtartása mellett.) A médiumkapcsolás azonnal szembetűnik a magyar kiadáson is, melynek a borítója – a címválasztással (<em>Menekülés a tóhoz</em>) összhangban – a sorozatra tett utalásokat vonultat fel.</span></p>
<p style="text-align: left;"><span><img src="https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/jana_vagner.jpg" alt="jana_vagner.jpg" width="324" height="501" style="margin-left: 5px;" class="imgright" /></span></p>
<p style="text-align: left;"><span>Ez a vizuális és a textuális elemekre egyaránt igaz, megspékelve a látványtér szennyeződésszerű hangsúlyozásával, a Stephen King-idézettől („Van ez a piszkosul jó orosz sorozat a Netflixen”) az arcokig és a háttérképig. A belső fülszöveg pedig egyértelművé teszi: „[…] s ma már Jana Vagner az orosz posztapokaliptikus irodalom nemzetközileg is jegyzett sztárja.” Az átvett, a Joint-Stock Companytól származó borítófotónak van viszont egy érdekes, feszültséggeneráló következménye is. A regényben az elbeszélő Anna (egyes szám első személyű a narráció), az ő nézőpontja kitüntetett a többi szereplőhöz képest, a fedőlap ellenben a férfikaraktert, Szerjozsát helyezi középre. Ez a megoldás (a két nő elé rakott férfi) felfogható sorozatreferenciaként is, de a háromszög elforgatva jobban visszaadná a regény fókuszszerkezetét.</span></p>
<p style="text-align: left;"><span>Ugyanis a mű – a recepcióban több helyütt is említett – sajátossága, hogy nem mutat és alakít ki átfogó képet a járványról, azért lehet így, mert annyit látunk a dolgokból, amennyit Anna lát belőlük. A tájleírás, a külső és a belső nézőpont együttes alkalmazása (Cormack McCarthy <em>Az út</em> című alkotásának kontextusában) szintén meghatározó jellegzetesség, amely a szereplők dinamikája mellett (Anna, Irina és Szergej kapcsolatát az autista gyermek, a kutya és a többi útitárs is színezi, befolyásolja, de mindezt Anna közvetíti és reflektálja) ugyancsak megkerülhetetlen. Mindezek felől lényegében át is értékelhetjük a marketinget, de mindaz, ami a <em>Vongozero</em> sikeréhez hozzájárult, nem merül ki a látványban.</span></p>
<p style="text-align: left;"><span>Valóban érdemes visszatérni a regényhez, amely ma már nyilván másról is szól, mint a megjelenésekor, 2011-ben. Abban az évben egyébként, amikor Glukhovsky <em>Metró 2033</em> című opusa magyar fordításban megjelent, illetve debütált Soderbergh <em>Contagion</em> (Fertőzés) című filmje. Bizonyítván azóta, hogy azok az alkotók tesznek szert a szabad kifejezésmód hetedik fokára, akik átlátják egy járvány jelentőségét és alkalmazzák is azt. Onnan nézve skatulyaszökevények, innen nézve epidemiológiai próféták. Jana Vagner addig babrált a lehetséges jövőkkel és az alternatív valóságokkal, amiket képes volt megteremteni, amíg végül azok teremtették meg őt. És amikor az emberiség amorf univerzuma kavarogni kezdett körülötte, táncra perdülhetett. (H. Nagy Péter)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F01%2F24%2Fjana_vagner_menekules_a_tohoz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F01%2F24%2Fjana_vagner_menekules_a_tohoz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmapopkult.blog.hu%2F2023%2F01%2F24%2Fjana_vagner_menekules_a_tohoz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Jana Vagner: Menekülés a tóhoz"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mapopkult.blog.hu/2023/01/24/jana_vagner_menekules_a_tohoz#comments"><img class="item_ctp" src="https://mapopkult.blog.hu/rss/image/post/id/18033254" border="0" /></a><br /></p>
Helikon
Jana_Vagner
Menekülés_a_tóhoz
0
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport
https://mapopkult.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mapopkult/image/jana_vagner.jpg