Kövess minket Facebookon is!

Friss topikok

Címkék

agave (133) ajánló (61) Álomdalok (1) artpop (3) Assassin’s Creed Odisszea (1) Átváltozás (1) Az illusztrált ember (1) Az utolsó tréfa (1) A Kreml jelöltje (1) A negyedik majom (1) Bábel fiai (1) bacigalupi (2) Beren és Lúthien (1) Bob Dylan (1) brandon hackett (6) Catherynne M. Valente (1) Christopher Tolkien (1) Cixin Liu (1) Dacre Stoker - J. D. Barker (1) Daniel José Older (1) Dan Simmons (1) DC (1) Delilah S. Dawson (1) Dennis Lehane (1) dick (9) Don Winslow (1) Dracul (1) Ed McDonald (3) Éjvadászok (1) Elan Mastai (1) ernest cline (2) escher (1) évértékelő (3) Ezüst Félhold Blues (1) Fiatal Írok Tábora (1) GABO SFF (5) gaga (12) Game of Thrones (1) Gáspár András (1) George R. R. Martin (4) giger (1) Gombaszögi Nyári Tábor (4) Gordon Doherty (1) Gőzkorszak. Pavane (1) graffiti (4) Harley Quinn (1) Helen Keen (1) hírek (8) Horgonyhely (1) Időugrás a Marson (1) In memoriam (1) Irha és bőr (2) író-olvasó (3) J. D. Barker (1) J. R. R. Tolkien (1) Jason Matthews (2) Jeff VanderMeer (4) John Le Carré (1) John le Carré (1) John Scalzi (1) Jojo Nyuszi (1) Joseph Staten (1) kaku (1) kalligram (1) Kárhozat (1) Keith Roberts (1) Ken Liu (1) Kilégzés és más novellák (1) Kim Stanley Robinson (1) koncert (1) könybemutató (1) könyvbemutató (9) Koréliai Hajsza (1) kultúrkorzó (4) kurzweil (1) lady gaga (2) Láthatatlan bolygók (1) Lenn a sivár Földön (1) Lőrinczy Judit (1) madonna (1) mediawave (1) Médiumközi relációk (1) Michael J. Martinez (1) moskát anita (5) neal stephenson (2) Neil Gaiman (4) Németh Zoltán (2) Nobel-díj (1) Octavia E. Butler (2) opus (20) Paolo Bacigalupi (2) partitúra (1) Philip K. Dick (4) Pierce Brown (1) prae (5) Próza Nostra (1) Rae Carson (1) Ragadozó madarak (1) Ray Bradbury (1) rég várt (2) Richard Morgan (1) sandman (1) sci-fi (1) Scott Westerfeld (1) simmons (1) star wars (9) Star Wars - A végső dobás (1) Star Wars Canto Bight (1) Star Wars Phasma (1) Stephen Hawking (1) szeminárium (33) szimpózium (22) szingularitás (1) SZMIT (1) Taika Waititi (1) Ted Chiang (1) The Science of... (1) Tom Sweterlitsch (1) Trónok harca (1) true detective (1) Ubik (1) Űropera (1) Vének történetei és más írások (1) világépítés (1) Világok Találkozása (1) vizualitás (3) Vörös Veréb (1) Zachary Mason (1) Címkefelhő

Teremtőerő-trilógia - Moskát Anita regényei I.

hannlec 2019.06.07. 11:14

moskat.jpg

A sci-fi és a fantasy elemeiből építkező regényvilágok hatékony helyettesítői a régi mítoszoknak. Ezt a szituációt a kultúraelemzők jelentős része az archetípusok funkciója és a tömegkultúra közötti szoros kapcsolatból vezeti le. Úgy tűnik tehát, hogy a popkultúra és a mitizáló hajlam szimbiózisban él, kölcsönhatásuk evidens tapasztalat. Az olyan típusú alkotások, mint például a Mátrix, zsúfolva vannak kulturális szimbólumokkal, archetipikus képekkel és szereplőkkel. A befogadásukat ezért nagyban meghatározza a „jé, ezt már láttam valahol” érzése, amely egyben esztétikai konzerváló anyagként is működik. Neil Gaiman nem véletlenül fogalmazza meg újra és újra, hogy a történetek ereje az újramesélésükben, a szemügyre vételük aktusának megújításában rejlik. „Volt idő – írja Gaiman Gondolatok a mítoszokról c. esszéjében –, amikor Orfeusz élve visszahozta Eurüdikét a Hadészból. De nem az a változata maradt fenn a történetnek.” Egyebek között az ilyen értelemben vett túlélő és elfeledett variánsok versengése és párbeszéde teszi lehetővé, hogy felújítva mondjuk el a régi történeteket.

 

Ennek a kapcsolatrendszernek köszönhetően olyan alműfajok jelentek meg a 20. század folyamán, mint például a mitológiai fantasy. Megkülönböztetve ezt Tolkien Középfölde- és Lovecraft Cthulhu-mitológiájától, illetve a történelmi fantasytől, olyan történeteket értünk a fogalom alatt, amelyek egy letűnt mitikus hagyományból származnak (pl. az antik görög mitológiából), majd az újraírás során a fantasyvel érintkeznek. Ez a popularizálódás azonban nem gyengíti a történetek erejét, ellenkezőleg, az újramesélés során újabb és újabb potenciáljait szabadítja fel. Az ilyen jellegű látásmódra az egyik legérdekesebb példa a közelmúltból David Gemmell Trója-ciklusa, mely egy sor ragyogó ötlettel gazdagítja, illetve módosítja a trójai háború homéroszi változatát. A mitológiai fantasy látásmódjába illeszthetők valószínűleg az olyan típusú történetek is, melyeknek kiindulópontja a Biblia valamely ismert epizódja. Példaként Moskát Anita Bábel fiai (2014) című regénye említhető, amely első ránézésre portál-fantasy: két világ közötti átjárókkal, mint mondjuk a Narnia krónikái. A Bábelbe vezető kapukon átjutó figurák kapcsolatba kerülnek a bábeli toronnyal, a gigászi építmény funkciója ezzel azonnal meg is változik, mivel kulturális kódként, illetve immanens elemként is működik a történetben.

 

Moskát Anita szóban forgó regényében a torony és a szereplők kölcsönös áthatása figyelhető meg, hiszen az előbbi a testek (és gondolatok) felhasználásával épül, míg az utóbbiak némelyike (pl. Dávid) a cikkurat hatását érzi magán (ezzel függ össze átmeneti vaksága és látóképességének kiterjesztése, illetve a teremtéssel való többszörös és mediális kapcsolata is). Ez a kontamináció az építésáldozatokat érintő történetek főmotívumával társul, míg a szövegben az antropomorfizálódó város képe is felfogható az elemek összjátékaként vagy egymásba illesztéseként. „Bábel lélegző élőlényként ölelte körül – mondja az elbeszélő az egyik szereplőről –, mintha hatalmas szív dobogna a torony helyén. Összehúzódott, elernyedt. Forgatta a vért. Erek ágaztak szerte belőle, eljutottak a házakig, felfutottak a falakba, hogy figyeljék minden rezdülését. A kapillárisok a karjára csatlakoztak, mint egy kórházi infúziós tű, és kiszipolyozták belőle az életet, hogy átadják a hízó, ribancarcú városnak.” (Az ilyen jellegű retorikai megoldások a regény irracionális síkjával is érintkeznek, amennyiben a test démonizálása és a babona folytonos jelenléte kizökkenti a verifikációt és a referenciális olvasást.)

 

Az áthatások és az átszivárgások (két világ, test és torony, többféle hagyomány és médium között) természetesen módosítják a bibliai elemek egy jelentős részét is, így a történet felfogható a különböző irodalmi referenciák közti ingázásként is, mely dinamika működésében játszik közvetítőszerepet a fantasztikum aktualizált változata. Ennek következtében a Bábel fiai olyan műként olvasható, amely ellenáll a zsánerszintű egyszerűsítésnek, ugyanakkor nem tekinthető valamely kanonikus anyag identikus megismétlésének vagy a szépirodalmi emlékezet és műfajrendszer kiszolgálójának sem. A nyelvek keveredésének és összezavarásának lehetősége innen nézve nem csak a történet készenlétben tartott, hol felvillantott, hol eltüntetett alakzata, de annak a prózatechnológiának az allegóriája is, mely azzal képes szert tenni az innovációra, hogy ellehetetleníti a megkülönböztetéseket, hiszen maga is minden elemében szerves és szervetlen megkettőződés egyszerre. Ennek fontos szerepe van a befogadásban, hiszen ha valaki a bibliai alapok felől közelít a regényhez, annak felforgatott változatát érzékeli, míg ha szimpla portál-fantasyként olvassa, akkor hiányolhatja a másik világ mágikus törvényszerűségeinek előtérbe állítását. A Bábel fiai tehát egy olyan kétirányú tájékozódás terméke, melynek lényege a kulturális mezők egymás felé történő megnyitása. Ebben a vállalkozásban pedig éppen egy inhomogén, bábeli (irodalmi) nyelv létrehozása bizonyul kommunikatívnak. (H. Nagy Péter)

Címkék: Bábel fiai moskát anita GABO SFF

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mapopkult.blog.hu/api/trackback/id/tr3714883138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.