Az MA PKK legutóbbi szemináriuma a férfiakkal kapcsolatos kutatási témák sokféleségét igyekezett bemutatni. Azokat a témákat és kérdéseket igyekeztünk körüljárni, amelyek a posztmodern fordulatot követően váltak megtapasztalhatóvá a populáris kultúrában.

Sánta Szilárd egy aktuális kérdés, az Eurovíziós Dalfesztivált megnyerő Conchita Wurst körül kirobbant botrány körüljárásával indította a beszélgetést. Egy internetes kommentet elemezve mutatott rá a Conchita-jelenség recepciójának visszásságaira, ebből kiindulva definiálta a társadalmi nem és a biológiai nem közötti különbséget. Megállapította, hogy bár a férfi/nő viszony lassan változásnak indult a 20. század folyamán, még napjainkban is alapvetően a férfidominancia érvényesül.

Az ún. men´s studies kb. az 1940-es évektől létezik, hatottak rá a gender studies és a feminizmus különböző irányzatai, valamint az „elnyomott mások” hangjainak megjelenése is. A század végén a nemek vizsgálata egyre komplexebb lett, s a kutatások nyomán világossá vált az is, hogy a maszkulinitás nem egy univerzális adottság, hanem történelmileg és kulturálisan meghatározott – ennélfogva igényli a reflexiót.

Keserű József bevezetőjében annak a számára meglepő ténynek adott hangot, hogy ismerősei közül sokan nem is tudják, hogy léteznek férfiakkal foglalkozó tudományok, s kétkedve rázzák a fejüket, ha ilyesmiről hallanak. Ezután a „ki a férfi?” kérdésre adható válaszokat keresve mutatott rá, milyen nehéz is definiálni a férfiasság fogalmát. A továbbiakban fantasy alkotásokban vizsgálta a férfikép megjelenéseit.

Zárásképpen az akciófilmekben megjelenő férfikép változásairól volt szó a 80-as évektől napjainkig. Míg ezen filmek hőskorában meghatározó volt a kidolgozott fizikum (Arnold Schwarzenegger, Sylvester Stallone), addig a 90-es évekre ez valamilyen szinten visszaszorult (Bruce Willis) s előtérbe került a nyelvi megformáltság (idézhető egysorosok stb.). (HN)