Az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport soron következő szemináriumának moderátora Sánta Szilárd, a Gazdaságtudományi Kar oktatója volt. Bevezetőjében – Neil Gaiman nemrégiben megjelent cikkére hivatkozva – a fantasy és a sci-fi olvasásának fontosságáról beszélt; többek között arról, hogy a képzelőerő kultiválása empatikusságra nevel, a sci-fi innovatív emberré alakít, a nem olvasás pedig akár az egész társadalomra is káros hatással lehet. Majd H. Nagy Péter vette át a szót, aki több szempontot is felvázolva mutatta be Paolo Bacigalupi A felhúzhatós lány című regényét. A bevezető jellegű prezentációban szó esett a mesterséges ember dilemmájáról, klónokról és tenyészetekről, valamint a regény egyéb kontextusairól (géntechnológia, energiaválság, klíma- és éghajlatváltozás, fajkihalások stb.).
A komplex bevezető után Sánta Szilárd a regénynek a biopunkhoz és a cyberpunkhoz fűződő viszonyát magyarázta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szöveg a génmanipuláció pozitív hatását is felvillantja, sok mindent megmutat, azonban válaszokat nem ad. „A felhúzhatósoknak nincsen lelkük, de nagyon szépek” – hangzott el az idézet a regényből, mely aztán a további beszélgetés vezérfonala lett: a genetikailag módosított ember vajon jobb ember-e, a viselkedést a genetikai örökség vagy a kulturális tapasztalat határozza-e meg inkább? A közönséggel való párbeszéd pedig rámutatott a műben is föllelhető kulturális különbségek jelentőségére is.
Az élénk beszélgetés igazolta, hogy Bacigalupi regénye aktuális kérdéseket feszeget, és már emiatt is – nem beszélve a mű vitathatatlan irodalmi értékeiről – érdemes elolvasni.
Zárásként Keserű József a kutatócsoport nevében egy újabb kritikai szemináriumra hívta meg a közönséget, november 6-ra, amikor is Neal Stephenson Snow Crash című regénye lesz a szeminárium tárgya. (Kiss Tímea)
Az eseményen készített fényképek megtekinthetők itt.
