A sportfilmek és a sorsdrámák narratív mintázatát ölti egybe Halle Berry első rendezése, melyben a főszerepet is ő játssza – káprázatos erővel és pontossággal. A Megsebezve (Bruised, 2020) egy valamikori ketrecharcos életének küzdelmi szintjeit bontja ki: párkapcsolati, családi és szakmai vonatkozásban is a traumatizáló múlt ellen vív harcot a főhős.
A visszakapaszkodás a küzdősport élvonalába egyúttal a visszanyert élet, a fölszabadított személyes autonómia példázata. A fiatalkori abúzusokban és az aktuális bántalmazó kapcsolatban elszenvedett testi-lelki sérüléseket a választott fájdalom méltósága orvosolja: sebek írják felül a sebeket. – Nem véletlen, hogy nem sakkolimpiai környezetben, hanem az MMA (mixed martial arts) világában játszódik a történet: a pszichés gátakat leghatékonyabban alighanem harcművészeti nekiveselkedés robbanthatja szét.
Ettől annyira szép ennek az ötven-egynéhány éves nőnek az arca, tele vérző duzzanatokkal: mintha a fölhasadt bőr mögül egy új és érvényesebb identitás pillangója bújna elő. Amely identitásnak egyszerre jellegadó része a fegyelmezett sportoló, az öntudatos nő és a gyöngéd anya. (Hovatovább a zúzódásokra utaló eredeti címnél szentimentálisabb magyar átiratot is ezért fogadhatjuk el.)
A film drámai árnyaltságára jellemző, hogy az egyetlen ágyjelenet is szexuális vetületeken és genderszempontokon túli jelentőségre tesz szert: nem egyszerűen leszbikus szeretkezést látunk, hanem két sérült lény összekapaszkodását, akik intimitással gyógyítják egymást.
A kamera érzékeny látószögváltozásai és a zenei aláfestés csalhatatlan dinamikája a színészi jelenléthez méltó elemei az összhatásnak. Berry alakításának színvonala azért is feltűnő, mert filmográfiájából a populárisabb-kommerszebb darabokra szokás emlékeznünk. S a további szereplők is – a dokumentarista eszköztelenség, a szociofilmes karcosság jegyében – mind kiválóan teljesítenek.
Egy-egy ismerősebb arc is föltűnik köztük: Adan Canto (aki itt testes-darabos férfiindulatokat visz színre) például igen messze vetődött A kijelölt túlélő Aaron Shore-jának fürge intellektusú, filigrán latino karakterétől. Hol járunk már az éden fáitól!, kiálthatnánk föl Pilinszkyvel. Egy elevenebb kárhozat kulisszáját építi elénk a Megsebezve, de egek felé nyitott esztétikai nívón. (Halmai Tamás)