Moskát Anita Irha és bőr című regénye olyan dilemmákkal szembesít, melyek az utóbbi években zajló kognitív forradalom, poszthumán átrendeződés, biopoétikai távlat és a modern írásörökség sf-izálódása felől, kontextusában értelmezhető hatékonyan.
- Szinkretizmus.A regény az élő komplexitás több szempontú megközelítését teszi lehetővé egy provokatív és termékeny elmozdításon keresztül. Az ember biológiai, jogi és kulturális identitása felnyílik, de nem idegenek vagy androidok dinamizálják, mint a technológiai sci-fikben, a wierdben és a biopunkban, hanem a közvetítettségolyan változata alapján jön létre, amely újrarendezi a zsánerekkel szembeni elvárásainkat.
- Metamorfózis.A történetben egy intelligenslétforma jelenik meg: az állatok egy része olyan szubjektummá vált, amely addig ismeretlen anatómiai-tudati jellegzetességeket mutat. A fajzatok ennek köszönhetően egyedi kimérák, egy új osztály képviselői. A globális átváltozás – amely elvben végtelen változatosságot eredményezhet – növeli a poszttolkieni látásmóddal járó biofiguratív diverzitást. A – nem szakrális – teremtés zavar az addigi rendszerben.
- Határmunkálat.A „mi teszi az embert emberré?” kérdés itt nem a jó oldal/rossz oldal kategóriáiba préselődik, mint a fantasyk többségében, hanem a spektrumkibomlásával módosul: hol a határ állat és fajzat, fajzat és ember, fajzat és fajzat között? A megváltozott biológiai-társadalmi tájkép alapján az válik éles dilemmává, hogy fenntartható-e az uralkodó ideológiai kép a földi élőlények szövevényes, folyamatosan változó kapcsolatrendszeréről.
- Szabványosítás.A kimérákat az emberek egy része Frankenstein teremtményeinek tartja; mások szerint az evolúció ember utáni állomását képviselik. Kérdés, hogy létezik-e normaháttér. A regényben az is szempont, hogy milyen egy csiga karrierje, mit jelent egy csótány etikája, vagy milyen következményekkel jár egy százlábú megölése. A fajzatok olyan organizmusok, akik kitérnek az antropocentrikus szabványosítás alól. (És ezzel a „Megy-é előbbre majdan fajzatom” kérdést is megválaszoltuk.)
- Alkalmasság.Az ember egyediségének mémje visszaszorulóban van. Az erre a tendenciára és antropocén állapotra reflektáló művek sorába illeszkedik az Irha és bőr, de összetett problémaérzékenységével, a fajpusztulás inverziójának irodalmi alkalmazásával és modálisan rögzíthetetlen eljárásaival olyan felcserélhetetlen intermediális világot épít fel, amely a valaha írt magyar nyelvű fantasztikus alkotások egyik legkülönösebb és legkülönlegesebb darabjává teszi.
Moskát Anita regényének a szakmai zsűri ritkán tapasztalható egyetértéssel ítélte meg a Zsoldos Péter-díjat. Az Irha és bőr sikeressége új utakat jelöl ki a magyar sf számára; egyben fordulópontot jelent a díj történetében. Elismeréssel és szeretettel gratulálunk a szerző kiváló teljesítményéhez.
H. Nagy Péter
2021. 04. 20.
