A kínai science fiction a nyugati világban Cixin Liu A Háromtest-probléma című hard sf regényével vált (el)ismertté. A műre (és folytatásaira) először is példátlanul nagy figyelem irányult Kínában, még a tudomány érdeklődését is felkeltette, amiről Miao Li kozmológus The Physics in Three-Body című könyve tanúskodik.
A trilógia második kötetének (A sötét erdő) egyik alapgondolata válaszként olvasható az ún. Fermi-paradoxonra. Ezt a szerteágazó, komplex kérdéskört Cixin Liu monumentális vállalkozása a sötéterdő-elmélettel szemlélteti, mely magyarázattal szolgál az idegenek naprendszer elleni dimenzióredukciós támadására.
Ugyanakkor az idegen fajok (beleértve a miénket is) más fajokkal szembeni agressziójának elgondolása, mely az univerzum anyagának végességével van kapcsolatban, olyan kontextusba is beilleszthető, mint a Marvel-filmek világa. A Bosszúállók: Végtelen háború gonoszának, Thanosnak az elképzelése az univerzum jövője és az élet viszonyáról innen nézve korántsem légből kapott és társtalan álláspont. (Még ha a megoldása kérdéses is.)
Cixin Liu mellett valószínűleg Ken Liu tett legtöbbet az utóbbi időben a kínai science fiction megismertetéséért. Az utóbbi nemcsak zseniális novellista (vö. A papírsereglet), hanem kínai tudományos-fantasztikus művek fordítója is. Ken Liu összeállításában jelent meg a Láthatatlan bolygók című kínai kortárs sci-fi-antológia. A kiadványban egy esszéblokk is helyet kapott, melynek első darabja Cixin Liu A lehetséges világok legrosszabbika és a lehetséges Földek legjobbika: a Háromtest és a kínai science fiction című írása.
Ezt az esszét nagy haszonnal olvashatják azok, akiket A Háromtest-probléma történeti jelentősége érdekel, és azok is, akik szinte semmit sem tudnak a kínai sci-firől. Cixin Liu ugyanis remekül elmagyarázza, hogy a science fiction felfutása Kínában minek köszönhető, s ha ennek fényében olvassuk a pazar válogatást, ráláthatunk azokra a dilemmákra is, melyek egy igen bonyolult környezet termékei.
A Láthatatlan bolygókban mindemellett Cixin Liunak egy olyan novellája is szerepel Ken Liu jóvoltából, amely A Háromtest-probléma egyik fejezetének variánsa. A kör című elbeszélés egy ókori számítóalakzat működtetésére épül, melyet a kör arányszámának (pi) kiszámítására hoznak létre emberi alkatrészekből. A találmány továbbfejlesztésével megalkotható lenne a számítógép.
A kör önállóan is működik, de ha tudatosítjuk, hogy A Háromtest-problémában milyen folyamat része, akkor a jelentése kitágul, hiszen a számítóalakzat logikáját nem földi viszonyok között is kitalálhatják. Ha ezt bárhol a világűrben megteszik, akkor egy lépéssel közelebb jutnak ahhoz, hogy megelőzzenek egy Thanos-féle inváziót. Cixin Liu szerint ugyanis a civilizációk találkozása szinte mindig (mondjuk kb. 14 000 605 az egyhez arányban) katasztrófával végződik. (H. Nagy Péter)
