Nincs olyan városi ember, aki ne látott volna graffitit. Ott vannak mindenhol: falakon, a vonatok oldalán, van, amikor legálisan és van, amikor illegálisan készülnek. Sokakban felmerül a kérdés, hogy ezeket az alkotásokat vajon hogyan kéne „értelmezni”, vagy legalábbis van-e olyan értékük, mint más képalkotásoknak. A jól elkészített, művészi graffiti, vagy street art alkotás (pl. Banksy) ugyanis nem keverendő össze a falfirkákkal.
Ezzel a témakörrel foglalkozott az idei év utolsó szemináriumán (nov. 30-án) az MA PKK. A rendezvényen ezúttal is szép számban gyűltek össze az érdeklődők. H. Nagy Péter bevezetőjében felvázolta a „harc a szemgolyóért” kifejezés médiatörténeti jelentőségét, az arcképfestés eltűnését a fénykép megjelenésével, illetve a public art és a street art vetélkedését. Érdekességképpen kitért a képmanipulációra, megemlítve az ún. szellemképeket, melyeket relatíve mi magunk is egyszerűen el tudunk készíteni (csupán hosszú expozícióra kell állítani a készüléket). Hogy miért is került a fotó/fénykép készítése a felvezetésbe? A kérdés megválaszolásához figyelembe kell vennünk, hogy a graffitik olyan alkotások, amelyek ki vannak téve különböző külső fizikai hatásoknak (időjárás, a falfelület megsemmisülése, vandalizmus stb.), éppen ezért nagyon is sérülékeny és nem időtálló alkotások, legyenek bármennyire is jelentősek.
A fotó helyzetünkben archivációs szerepet kap, vagy ahogy H. Nagy kifejtette: „materiális és immateriális mozzanat kereszteződése az idő megfagyásának vizuálisan rögzített pillanatában”. Kiselőadása végén még megemlítette, hogy a District 9 című filmben is számtalan graffitivel találkozhatunk, az egyiken a töredékes Name (magyarul név, de nincs ott, hogy minek a neve) kiírás szerepel, amely fontos párhuzama a főszereplő idegenné válásának is (aki után szintén csak egy jelölt nélküli név marad). Ezután Roger Waters The Wall c. koncertfilmjéből láthattuk a Comfortably Numb c. dalt, amely szó szerint dinamizálja a falat.
A szeminárium második felében Németh Csilla mutatta be Horváth Tamás fényképész fotósorozatát, amelyet az érsekújvári graffitikről készített. Németh Csilla a bemutató előtt egy térképen prezentálta az egyes graffitik helyét, és érdekességképpen mutatott olyan párképeket is, amelyek két különböző időpontban készültek (pár év különbséggel), ezek jól reprezentálták a külső erők tevékenységét. A szeminárium ezúttal is jó hangulatban zajlott.
A kutatócsoport jövőre folytatja munkásságát, hogy tovább tágítsa a kultúra különböző aspektusainak határait. (N. Juhász Tamás)
