Március 26-a történelmi dátum lesz az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport életében, hiszen ezen a napon történt, hogy a kutatócsoport tagjai és a lelkes hallgatók egy szeminárium keretében először foglalkoztak zenei témával. H. Nagy Péter, a szeminárium egyik vezetője már az elején leszögezte – nehogy valakit meglepetésként érjen –, hogy ezúttal nem lesz szó irodalomról. És – az intróban felemlegetett Rilke-idézetet leszámítva, amely Lady Gaga bicepszén látható (bár nem olvasható) – valóban nem volt. Helyette viszont volt sok más egyéb: a body arttól a performance arton át a videoklip-elemzésig.
„Nem Lady Gaga fanokat toborzunk” – jelentette ki bevezetőjében H. Nagy Péter, majd felvázolt egy olyan, szerteágazó elméleti keretet, amelyben értelmezhetővé válik az egyébként igencsak zavarbaejtő Gaga-jelenség. A kiindulópontot a testkép fogalma szolgáltatta, hiszen a művésznő nem csupán énekes, hanem előadóművész is. A gazdag képanyaggal illusztrált előadás során elhangzott, hogy Lady Gaga teste – és ennek folytán identitása – sosem rögzül tartósan. Hol poszthumán testként jelenik meg, hol a nemek közötti átjárhatóságot sugallva férfi-nőként (vagy nő-férfiként). Gaga teste minden alkalommal olyan felszínként funkcionál, amelyre újabb és újabb jelentések íródnak.
Szóba került még – a teljesség igénye nélkül – a divat szerepe (Gaga mint olyan művész, aki hagyja magát sodortatni a divattal, s akinek fellépései egyúttal divatbemutatók is), a pop art kérdése (a mindennapok, a banalitás megjelenítése, valamint a giccs és a művészet közötti határok feszegetése), a performance art, a daily fashion és sok más egyéb.
H. Nagy Péter előadását Deisler Szilvia klipelemzése követte, aki az ismétlődő motívumok szerepére hívta fel a figyelmet Lady Gaga Applause című videoklipjében, s egyúttal rámutatott arra is, hogy milyen összetett jelentésrétegeket hoz játékba a klip.
A vita során újra felmerült az identitás rögzíthetetlenségének gondolata. Megállapítást nyert, hogy Lady Gaga olyan előadó – szemben például Madonnával vagy Michael Jacksonnal –, akinek identitása nem stabilizálódik, így utánozni sem lehet őt. A szemináriumon elhangzottak mindenkit meggyőzhettek arról, hogy Lady Gaga művészete olyan összetett jelenség, amelynek értelmezéséhez a kortárs művészetelmélet teljes eszköztárának bevetésére szükség van. És még így sem lehetünk biztosak semmiben... (Keserű József)
