George R. R. Martin: A Greywater-állomás személyzete
Ha egy pillanatra elfordítjuk tekintetünket a Trónok harcától (ha ez egyáltalán lehetséges), és vetünk egy pillantást George R. R. Martin Éjvadászok c. könyvére, amely science fiction novellákat és kisregényeket tartalmaz, ugyancsak jól felépített világ(ok)ban találjuk magunkat. Érdekes látni, hogy Martin harminc-negyven évvel ezelőtt írt elbeszélései mennyire jól működnek a sci-fi akkori, és egyben mostani kontextusában, számos olyan megoldással operálva, mely az eltelt idő különbségtermelő játékában lesz igazán produktív. Egy kis ízelítő mindebből.
A Greywater-állomás személyzete c. novella cselekménye egy olyan bolygón játszódik, ahol egy intelligensnek tűnő gombafaj veszélyezteti az embereket. Martin írása alapján elmondható, hogy míg régebben a kontakttörténetek részben az idegenség kérdéskörét és értelmezhetőségét állították előtérbe, addig manapság az ilyen sztorik jelentékeny hányada inkább ökokritikai olvasatot hív elő. Jelen esetben az állomás személyzetét nem feltétlenül egy agresszív idegen faj, hanem egy bolygómértékű ökológiai rendszer „támadja meg”. Mindezt úgy, hogy az eljárás erősen emlékeztet a botanizálásra, ami másfelől a new weird látásmóddal (pl. Jeff VanderMeer, Bartók Imre) rokonítható (ma már).
Ugyanakkor ez a novella remekül hozza a funkcionális csavarra épülő inváziós sci-fik hangulatát is, mint amilyen, mondjuk, Clark Darlton A titokzatos bolygó c. ponyvaregénye volt, melyben egy amőbaszerű idegen életforma fenyegeti és oldja szét az űrhajósokat, kábé annyira „önkéntelen” módon, amennyire Robert Charles Wilson Bioszféra c. művében volt kivételes éleslátással megvilágítva. Csak teszi a dolgát.
Másrészt a science studies felől elmondható, hogy a Martin-alkotásban a tudományos háttér a gombák tanulmányozásával foglalkozó mikológia, melynek képviselője információkkal látja el a személyzetet. A bolygón található gombaközösség spórákkal szaporodó parazitafaj, mely képes a szerves anyagot hasznosítani és átprogramozni. A mű keletkezése óta a genetikának (azon belül a genomikának) köszönhetően jóval többet tudunk a gombákról (a rendszertani helyük is megváltozott), ahogy a komplexitás vizsgálata is újabb perspektívát jelent az élővilágban működő csoportosulások, társulások viselkedésének feltárásában.
Martin szövegének további érdekessége innen tekintve, hogy nem feltétlenül kell az idegen intelligenciát olyannak elgondolnunk, mint az emberi, de az utóbbit nem függetleníthetjük az evolúció többi fejleményétől. Ennek a kognitív forradalomnak a következtében ma már nagyon is el tudunk képzelni olyan elmét vagy tudatot, amely a saját konkrét környezetében más és hatékonyabb, mint a többi, és ennek megfelelően rajzolódik át mindaz, amit régebben kizárólag az embernek tulajdonítottunk.
Ha ezeket figyelembe vesszük, láthatóvá válik tehát, hogy A Greywater-állomás személyzete c. novella ma másért érdekes, mint a megírásának idejében volt, de ezzel ablakot is nyit a sci-fi egy előző korszakára, s ennek a kettősségnek az együttolvasása és széttartó jellege modellálhatóvá teszi azt a viszonyrendszert, amit a kulturalitás hurokszerkezete tesz érzékelhetővé. (H. Nagy Péter)
