Philip K. Dick: Az ember a Fellegvárban
Mi történik, ha egy regény új kiadásban, új szerkesztésben, új borítóval jelenik meg? Ez a materiális szempont változtat valamin? Az Agave kiadó 2003-ban adta ki Philip K. Dick Az ember a Fellegvárban c. kultikus regényét. Nemrég a szöveg ismét megjelent, a médium tehát megkettőződött. Vessünk egy pillantást erre a játéktérre.
Az ember a Fellegvárban 2003-as magyar kiadásának – Kuszkó Rajmund tervezte – címlapján egy lógó telefonkagyló látható, s bár a mélységélesség nem érvényesül, vagyis a háttér homályos, az utcarészletben, szemből nézve a jobb oldali házfalon kivehető egy ideológiai jelkép, a birodalmi sas, melynek talapzata egy horogkereszt. A képen a hangsúly azonban a telefonkagylón van, a telefonáló hiányán. A kép alatt, a szerző és a cím mellett piros színű kalligrafikus írásjelek szerepelnek, ami a keleti szféra lenyomataként mintegy kiegészíti az utcarészletet. Az írásnak tehát fontos szerepe lehet a műben, s ez az olvasás során be is igazolódik.
A 2015-ös kiadás címlapja (szintén Kuszkó Rajmund munkája) ehhez képest elmozdul. A borítókép nem avítt vagy archaizáló fotórészlet, hanem az amerikai zászló módosított változata (a szabálytalan körvonalazás miatt lehet persze falfestés vagy ehhez hasonló dolog is). Az eredetileg vízszintes piros csíkok itt függőlegesek, a kéket váltó fekete felületen pedig a tagállamokat jelölő csillagok horogkeresztet formáznak. Míg a 2003-as borítófotó elmosódottsága külsődleges anyagként a múlt reprezentációjára utalhat, addig a 2015-ös módosított zászló – elszakadva a dokumentumfotózás szabályaitól – fiktív teret nyit meg.
Az utóbbi a tényleges, az olvasó jelenével azonosítható kontextus (a valóságos amerikai zászló és a betiltott horogkereszt mint referencia) és egy konstruált világ (náci Amerika) kettőségében ragadható meg (amit a hátlap tovább erősít a horogkeresztes zászló és a híres, 1945-ös Pearl Harbor-i zászlókitűzést ábrázoló kép összeolvasztásával). A fiktív zónát és ezt a hiátust a regény olvasása töltheti fel, amely így a borítókép jelentés-összefüggéseire fog első- vagy másodsorban vonatkozni.
A könyv mint médium anyagisága többek között ezért is nagyon fontos tényező. Az Agave megoldása ügyesen prezentálja ennek a fizikai hordozónak a köztes pozícióját, ami a médiumkapcsolás sikeres alkalmazásának tűnik. A festett zászló mögötti szöveg tehát annak létrejöttét beszéli el, hogy milyen zászlót látunk (vagy azt látunk-e egyáltalán). A Dick-regény bármifajta értelemstabilizáló művelete csak ezután következik. A borítókép fényében. (H. Nagy Péter)
