Miért fontos a tudomány népszerűsítése, illetve miképpen tehető népszerűvé a tudomány? Ezt a témát járta körül az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Tudományos és Ismeretterjesztő Irodalom Szekciója, valamint a Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke közösen megrendezett szimpóziuma.
Az előadók Markovics Botond (sci-fi író, akinek a transzhumanizmus kérdéseit boncolgató Az ember könyve c. regényével az MA PKK hosszabban foglalkozott, és aki már visszatérő vendége a kutatócsoportnak), Kánai András (jövőkutató, kommunikációs szakember) és H. Nagy Péter (az MA PKK egyik alapítója, a SJE oktatója) voltak.
Markovics Botond előadása arra a kérdésre kereste a választ, hogy mitől lesz tudományos egy science fiction regény, és hogyan formálhatja a sci-fi a jövő iránti gondolkodást. Három témakört körüljárva (mesterséges intelligencia, idegen civilizációk, időutazás) igazolta Yuval Noah Harari azon állítását, miszerint napjainkban a sci-fi a legfontosabb irodalmi műfaj, és egy jó sci-fi többet ér, mint száz tudományos publikáció – mivel közelebb hozza az emberekhez a jövőt.
Kánai András Transzhumanizmus és Nagy Testvér Rt.: science fiction és valóság, avagy egy évvel a Holnap történt után c. előadása lényegében egy „update” a szerző Holnap történt c. sikerkönyvéhez. Kánai a műben öt témakört (3D-s nyomtatás, az USA világuralmi pozíciója, a multik hatalomra törése, transzhumanizmus, Mars-utazás) járt körül roppant alapos és érdekfeszítő módon, előadásában pedig azt vette sorra, hogy mi változott az elmúlt egy évben a könyvben leírtakhoz képest. Az irodalmi kitekintésekkel és gazdasági grafikonokkal teletűzdelt előadás többek között arra a kérdésre is választ adott, melyik jelenlegi mamutcég a legesélyesebb arra, hogy „Nagy Testvérré” váljon.
H. Nagy Péter a tudat problémáját járta körül a harmadik előadásban. Amilyen egyszerű megfogalmazású ez a cím, olyan komplex problémát takar: ami nem is csoda, hiszen mint megtudtuk, a tudat kérdése – a világegyetem eredete és az élet kialakulása mellett – a tudomány egyik legnagyobb rejtélye. A keretes szerkezetű előadás (mely a tudat egy lehetséges definíciójával kezdődött és zárult) rámutatott, hogy milyen sokat és ugyanakkor mégis mennyire keveset tudunk az emberi tudatról, miért avulnak el hihetetlenül gyorsan a már meglévő információk (pl. egy új idegsejt-típus felfedezésével), mely tudományok foglalkoznak a tudat vizsgálatával, hogyan vizsgálható az agy, és mely elméletek próbálják jelenleg megmagyarázni a tudat működését. A roppant komplex előadást H. Nagy azzal a vigasztaló információval zárta, hogy ha átfogóan szeretnénk beszélni a tudatról, ahhoz kb. 25 000 szöveget kellene elolvasnunk, melyek aztán ezres nagyságrendben generálnának további kérdéseket.
A rövid szünetet követő kerekasztal-beszélgetésen a tudománynépszerűsítés kérdései, a különböző tudománynépszerűsítő formátumok, mint a TED-talk vagy a National Geographic-féle dokumentumfilmek előnyei és hátrányai kerültek előtérbe, de szóba került az újabban feltűnő sztár-tudósok (Sam Harris, Jordan Peterson, Yuval Noah Harari) jelentősége és hatása is. (Hegedűs Norbert)
A szimpóziumról szóló beszámoló bővített változata az Új Szó Szalon c. mellékletében lesz olvasható a közeljövőben.
