Nehéz lenne megmondani, hogy vajon mi motiválta Louis Greenberget és Sarah Lotzot (utóbbi nem teljesen ismeretlen a magyar közönség előtt, hiszen már két könyve – A Hármak és annak folytatása, A negyedik nap – is olvasható magyarul), amikor közös írói álnevet választottak. Biztos nem az, hogy a szürke és annak különböző árnyalatai ma menő színnek számítanak bizonyos körökben. A dél-afrikai írópáros ugyanis más műfajban utazik: horrorban.
És utaznak Az apartman című regényük főhősei is – ezúttal Párizsba, egy nem szokványos nászútra. A regény alapkonfliktusa, hogy Steph és Mark lakásába betörnek, s ugyan ők és gyermekük sértetlenek maradnak, a traumán mégsem tudnak túllépni. Steph azóta minden árnyékban betörőt sejt, Mark pedig önmagát vádolja azért, amiért nem tudta megvédeni az otthonát. Végül is arra jutnak, hogy a legjobb ilyenkor hosszabb időre kimozdulni otthonról. Az interneten találnak egy lakáscsereprogramot, amely lehetővé teszi számukra, hogy átmenetileg lakást cseréljenek az ott élő Petit-ékkel.
Ahogy azonban sejteni lehet, Petit-ék nem azok, akiknek kiadják magukat, a párizsi lakás pedig egyáltalán nem olyan, amilyennek az interneten leírták. Hanem gyakorlatilag egy rémálom.
A regény fejezetei váltakozva, hol Mark, hol Steph nézőpontjából mutatják be az eseményeket. Ez az egyszerű eljárás nagyon jól működik a regényben. Egyrészt a páros-páratlan fejezetek stilisztikai szempontból is különböznek egymástól, másrészt igazán izgalmas, ahogyan megtudjuk, mennyire másképp vélekedik Steph és Mark egy-egy helyzetről, valamint látjuk azt is, hogy mit gondolnak a másikról, illetve mit (milyen gondolatokat) rejtegetnek egymás elől. A nézőpontok váltakoztatásának és az ezzel járó folyamatos elbizonytalanításnak köszönhetően egy idő után mi sem lehetünk benne biztosak, hogy melyikük igazán megbízható. Mark úgy véli, hogy Steph túlreagálja a dolgokat, Steph szerint pedig Mark kezdi elveszíteni a talajt a lába alól.
A nagyrészt thriller-elemekkel operáló regény a végén vált át igazán horrorba. És – ahogy az gyakran lenni szokott – innentől kezd el meredeken zuhanni a színvonal. Korábban is voltak mozzanatok, amelyek némileg hiteltelenné tették a történetet: Markék a betörés után idegeneket engednek a házukba; nem ellenőrzik rendesen a célállomást (az interneten a lakásról csak egyetlen belső kép látható, korábbi ügyfelektől pedig nincsenek értékelések); elegendő pénz és működő bankkártya nélkül utaznak Párizsba; a lakás állapotát látva nem az lesz az első dolguk, hogy kapcsolatba lépjenek a lakáscserét lebonyolító ügynökséggel; szorult helyzetükben nem mennek el a konzulátusra stb. Igazán azonban az ordítóan klisés befejezés teszi be a kaput. Kár érte.
Mert egyébként nem rossz regény Az apartman. A szerzők jól láthatóan nem kezdők a szakmában; a felsorolt hibák ellenére szépen építik fel a történetet. A második fejezettől fogva gyakorlatilag lehetetlen letenni a könyvet, és akad benne néhány olyan jelenet, amely napokkal a könyv elolvasása után is kísért. A thrillerek kedvelőinek mindenképpen megér egy próbát. Horrorrajongók azonban ne várjanak sokat tőle. A műfajt nem Az apartman fogja megújítani. (Keserű József)
