Kövess minket Facebookon is!

Friss topikok

Címkék

2068 – Éld az életem (1) 911 L.A. (1) A. F. Brady (1) Aaron Sorkin (1) Ada (1) Adam Sandler (1) Adrian Tchaikovsky (1) agave (148) Agave (8) ajánló (61) Alix E. Harrow (1) Alma Katsu (1) Álomdalok (1) Amanda Gorman (1) Anne Sverdrup-Thygeson (1) Anthony ONeill (1) Apollo’s Arrow (1) artpop (3) Assassin’s Creed Odisszea (1) Átváltozás (1) Az éjféli égbolt (1) Az éjszaka fénye (1) Az elnök emberei (1) Az elveszett város (1) Az erő nyomában (1) Az illusztrált ember (1) Az Intézet (1) Az ír (1) Az obeliszkkapu (1) Az ötödik évszak (1) Az utolsó párbaj (1) Az utolsó tréfa (1) A beteg (1) A chicagói 7-ek tárgyalása (1) A csodálatos Mrs. Maisel (1) A dilemma (1) A halálmegvető (1) A halál útvesztője (1) A hasadék (1) A két pápa (1) A Kimenekítés (1) A kívülálló (1) A Kreml jelöltje (1) A Labirintus (1) A lángoló isten (1) A láthatatlan ember (1) A megtört föld (1) A negyedik majom (1) A nomádok földje (1) A professzor és az őrült (1) A rettenthetetlen (1) A sötétség kora (1) A sötét oldal (1) A titokzatos bolygó (1) B. A. Paris (1) Bábel fiai (1) bacigalupi (2) Beatrice Ákos Jerikó (1) Beren és Lúthien (1) Blake Crouch (1) Bob Dylan (1) Bong Joon Ho (1) Brandon Hackett (2) brandon hackett (6) Californication (1) Catherynne M. Valente (1) Cavan Scott (1) Charles Casillo (1) Christopher Nolan (1) Christopher Tolkien (1) Cixin Liu (1) Csillagok háborúja (1) Csongrádi Ábel (1) Cyberpunk 2077 (1) Dacre Stoker - J. D. Barker (1) Daniel José Older (1) Dan Simmons (2) Dark (1) David Fincher (1) DC (1) Delilah S. Dawson (1) Dennis Lehane (1) Designated Survivor (1) dialógus (1) dick (9) Doctor Strange (1) Doktor House (1) Dominic Dulley (1) Donnie Darko (1) Don Winslow (1) Dooku az elveszett jedi (1) Dracul (1) Drew Williams (1) Druk (1) Eduardo Sacheri (1) Ed McDonald (3) Éhség (1) Éjvadászok (1) Elan Mastai (1) Eldobható testek (1) Elektronikus állam (2) Élősködők (1) Emelkedés (1) Eminem (1) Enola Holmes (1) Ericson Core (1) ernest cline (3) escher (1) Etetés (1) Európa (1) évértékelő (3) Ezüst Félhold Blues (1) Feleségem (1) Fiatal Írok Tábora (1) Fire & Blood (3) Fire and Blood (1) GABO SFF (5) gaga (12) Game of Thrones (1) Gáspár András (1) Gazdátlan csillagok (1) George R. R. Martin (8) giger (1) Gombaszögi Nyári Tábor (4) Gordon Doherty (1) Gorlo Volka (1) Gőzkorszak. Pavane (1) graffiti (4) Graham Moore (1) Gravity (1) Guy Ritchie (1) H. Nagy Péter (1) Harley Quinn (1) Harriet (1) Helen Keen (1) Hibridek (1) hírek (8) Hölderlin (1) Homeland (1) Homeland s08e12 (1) Homérosz (1) Horgonyhely (1) House of the Dragon (4) Időugrás a Marson (1) Iliász (1) Ílion (1) In memoriam (1) Irha és bőr (2) író-olvasó (3) J. D. Barker (1) J. R. R. Tolkien (1) Jason Matthews (2) Jasper DeWitt (1) Jeff VanderMeer (4) Jiří Menzel (1) Joe Hart (1) John le Carré (1) John Le Carré (2) John Scalzi (1) Jojo Nyuszi (1) Joseph Staten (1) Jozef Karika (1) kaku (1) kalligram (1) Karanténkultúra és járványvilág (1) Kárhozat (1) Keith Roberts (1) Ken Liu (1) Keserű József (1) Később (1) Kettős szerepben (1) Kevin Shinick (1) Kilégzés és más novellák (1) Kim Stanley Robinson (1) Kisasszonyok (1) Kitömött barbár (1) koncert (1) könybemutató (1) könyvbemutató (9) Koréliai Hajsza (1) krimipályázat (1) kultúrkorzó (4) kurzweil (1) lady gaga (2) Lara Fabian (1) Láthatatlan bolygók (1) Légszomj (1) Lehetnek sárkányaid is (1) Leigh Whannell (1) Lenn a sivár Földön (1) Lily Brooks-Dalton (1) Lőrinczy Judit (1) Lovecraft földjén (1) Love Death & Robots (1) Lúzerek éjszakája (1) madonna (1) Magam adom (1) Maid (1) Mákháború (1) Mank (1) Marilyn Monroe (1) Martin Scorcese (1) Már megint a felfedezők (1) Matt Ruff (1) mediawave (1) Médiumközi relációk (1) Megsebezve (1) Mel Gibson (1) Menekülj (1) Mesék a Hurokból (1) Michael J. Martinez (1) moskát anita (5) Moskát Anita (1) Mulan (1) Mulan 2020 (1) N. K. Jemisin (3) Nabokov (1) neal stephenson (2) Neil Gaiman (4) Németh Zoltán (2) Nicholas A. Christakis (1) Nnedi Okorafor (1) Nobel-díj (1) Obscura (1) Octavia E. Butler (3) opus (20) Örkényi Ádám (1) Oxygen (1) Ozymandias (1) Palmer Eldritch három stigmája (1) Paolo Bacigalupi (2) partitúra (1) Pásztor Anna és Pásztor Sámuel (1) Percy Bysshe Shelley (1) Perfect Harmony (1) Péterfy Gergely (1) Philip K. Dick (11) Pierce Brown (2) Piranesi (1) Pókfény (1) prae (5) Prae (2) Próza Nostra (1) Quentin Tarantino (1) Quimby (1) R. F. Kuang (3) Rae Carson (1) Ragadozó madarak (1) Rango (1) Ray Bradbury (1) Ready Player Two (1) Red Hot Chili Peppers (1) rég várt (2) Repedés a térben (1) Repeszhold (1) Respect (1) Rian Johnson (1) Richard Morgan (2) S.W.A.T. (1) Samantha Downing (1) Sam Hargrave (1) sandman (1) Sárkányköztársaság (1) sci-fi (1) Scott Westerfeld (1) simmons (1) Simon Stålenhag (2) Spencer (1) star wars (12) Star Wars - A végső dobás (1) Star Wars Canto Bight (1) Star Wars Phasma (1) Stephen Hawking (1) Stephen King (5) Stillwater (1) Stowaway (1) Susanna Clarke (1) szeminárium (33) Szerelem a hatodikon (1) szimpózium (22) szingularitás (1) SZMIT (1) T2 (1) Taika Waititi (1) Ted Chiang (1) Tenet (1) Terra Insecta (1) The Durrells (1) The Hill Will Climb (1) The Last of Us Part II (1) The Queen’s Gambit (1) The Rookie (1) The Science of... (1) The Undoing (1) The West Wing (1) The Witness (1) Thomas A. Szlezák (1) Thomas Vinterberg (1) Tízezer ajtó (1) Toby Ziegler (1) Togo (1) Tom Sweterlitsch (1) Tőrbe ejtve (1) Trhlina (1) Trónok harca (1) true detective (1) Tűz & Vér (1) Tűz és Vér (1) Ubik (1) Uncut Gems (1) Úriemberek (1) Űrlottó (1) Űropera (1) Vaiana (1) Vakság (1) Végítélet (1) Vének történetei és más írások (1) világépítés (1) Világok Találkozása (1) vizualitás (3) Volt egyszer egy… Hollywood (1) Vörös Veréb (1) Vulcanus kalapácsa (1) Westworld (1) Yellowstone (1) Zachary Mason (1) Zack Snyder (1) Zéró csapat (1) Címkefelhő

House of the Dragon – Kezdetek 4: Syrax

hannlec 2022.10.03. 09:11

A Trónok harca világában számos igen különös fiktív létezőt találunk – ami megszokott a fantasy kontextusában. A sárkányok, a holtak vagy az óriások is ezek közé tartoznak, a Fire & Blood adatállományában viszont utalás történik egy meglehetősen rejtélyes tulajdonságokkal rendelkező csoportra. Mielőtt erre röviden rátérnénk, nézzük a sárkányokat. A Fire & Blood krónikása folyamatosan tudósít a sárkányok számáról, állapotáról, mozgásairól, és arról, hol és mi módon szólnak bele a csaták, viszályok stb., azaz a történelem menetébe. Ezek a lények egyediek, eltérő méretűek és színűek, különböző fejlődési útvonalakat futnak be életük során, saját személyiségük és érzelemviláguk van. Egy sárkány és a lovasa közti kapcsolat olyasmi, mint az Avatarban a navik és a lovaglásra vagy repülésre használt állattársaik varkocson keresztüli összefonódása. Egymás meghosszabbításai egy szoros immateriális és mentális hídon keresztül, melynek fizikai eredőjét a sárkánytojással való gyermekkori érintkezés alapozza meg. (Bizonyos források szerint a sárkányok kikeléséhez is szükséges ez a kontaktus. A lovas és a sárkány kommunikációjára jó példa a House of the Dragonban Laena Velaryon halála, amikor a sikertelen szülési kísérlet után a sárkány segítségével lesz öngyilkos a meg nem született gyermekével. A Tűz & Vérben Laena halála ettől eltér [372. old.], így ez a megoldás is részben váratlan.) Rhaenyra sárkánya Syrax. A hercegnő „Hétesztendős korában sárkánylovassá vált, egy fiatal sárkányon repült fel az égbe, a bestiának az ősi Valyria egyik istennője után a Syrax nevet adta.” (Tűz & Vér, 348. old. ford. Stemler Miklós) Sorsa szomorú epizód a hagyományban, a Sárkányok táncában Tyrion is hivatkozik rá egy történelmi legendával kapcsolatban, melyet azonban Gyldayn főmester a Fire & Bloodban nem említ. A sárkányok tehát lépten-nyomon előkerülnek Westeros történetében, mivel a Targaryenek sárkánylovasok, de sok olyan furcsa lény képezi ennek a világnak a háttéranyagát, melyekről keveset tudunk meg, mégis valamiért megemlítik őket valahol a krónikák. A különös tulajdonságok sokszor istenekhez kötődnek. Lys seregnyi istene közül például az Alkonyi Yndros nappal férfi volt, éjjel pedig nő. Imádóiról ily módon elképesztő híresztelések kaptak szárnyra. „Yndros követői állítólag szerelmeskedés által férfiból nővé és nőből férfivá tudtak alakulni, és arról suttogtak, hogy Larra úrnő alkonyi orgiákon vett részt csak azért, hogy utána férfiként látogathassa meg a Selyem utcájának bordélyait.” (Tűz & Vér, 651. old.) Ez a motívum fontos a populáris irodalomban, a legkirívóbb változata valószínűleg a Lovecraft Country-ban szerepel. Ebben a nemváltás mellé a bőrszín átkódolása is társul, így a metamorfózis a pigmentre épülő démonizáció terepére vezet. A Matt Ruff-regényből készült sorozat – szerencsére – megtartja ezt a szálat, többször is brutális képsorokkal közvetíti az átváltozást, például a két szeretkező ember aktusa közben. Hajmeresztő. Martin műveiben (is) az ehhez hasonló alakzatok úgy épülnek egymásra és frissülnek, hogy létrejön az elemek kollázsa, és átrendeződnek az ismert történetek paneljei a testek és a testi funkciók forgatagában. A Sárkányok táncának (a House of the Dragon központi eseményhorizontjának) elbeszélése valóban alkalmas rá, hogy a legapróbb részletek hangsúlyainak váratlan, olykor orgiasztikus kiaknázásával újrakalibrálja a westerosi trónviszályok iránti érdeklődést. De, persze, ezt már sokszor megírták róla – szárnyas szavakkal szólva. (H. Nagy Péter)

dragon.jpg

Címkék: George R. R. Martin House of the Dragon Fire & Blood

Szólj hozzá!

House of the Dragon – Kezdetek 3: Rhaenyra szüzessége

hannlec 2022.09.19. 08:25

A House of the Dragon alapjául szolgáló Fire & Blood című Martin-opus egyik legfontosabb jellegzetessége a történelem elbeszélhetőségének dilemmájával áll szoros kapcsolatban. A mű feltételez egy krónikást, Gyldayn főmestert, aki különböző forrásokra támaszkodva dolgozza fel (és meséli el) Westeros Targaryen királyainak történetét I. Aegontól III. Aegon régensségéig. (A szerző, George R. R. Martin az átiratot jegyzi. Már a belső címoldalon nyilvánvaló a közvetítettség tudatosítása.) Ebben a fikciós keretben – helyenként – nagy hangsúlyt kap az adatkezelés, ami igen lényeges vonása a világépítésnek. Keserű József Lehetnek sárkányaid is című monográfiájában említi, hogy „A fordulatos cselekmény és az azonosulást lehetővé tevő karakterek mellett a háttérvilág kidolgozottsága ugyanolyan fontos, ha azonban ennek bemutatása túlságosan részletezővé válik, az megnehezítheti a befogadást, sőt a túl sok információ el is riaszthatja a befogadót.” (33. old.) Ebből a szempontból a Fire & Blood a világ–történet–karakter hármasból az elsőre koncentrál, míg a House of the Dragon nagy kihívása, miképpen tudja megoldani a három tényező egyensúlyba hozását (vagy átgondolt vegyítését). A könyvben – korántsem véletlenül – azon a ponton válik a legsűrűbbé a szövevény, ahol a tévésorozat eseményei kibontakoznak. A krónikás ezt szóvá is teszi, a következőképpen. „Ezen a ponton meg kell állnunk egy pillanatra, hogy szót ejtsünk forrásainkról, hiszen a következő évek során történtek zöme zárt ajtók, lépcsőfordulók, tanácstermek és hálószobák rejtekében zajlottak, és a teljes igazságot valószínűleg sosem ismerhetjük meg.” (Tűz & Vér, ford. Stemler Miklós, 351. old.) (A forrásokat aztán részletezi a krónikás, majd ezek közül két olyanra hívja fel a figyelmet, melyekre előszeretettel hivatkozik, de ellentmondanak egymásnak.) Az igazság kideríthetetlenségére az egyik példa az információrengetegben Rhaenyra szüzességének kérdésköre. Az egyik forrás, Eustace septon feljegyzése szerint „Daemon herceg elcsábította unokahúgát, a hercegnőt, és elvette a szüzességét” (362. old.), míg Gomba, az udvari bolond (akinek szóbeli történeteit egy írnok jegyezte le) arról mesél (néhány mondatnál hosszabban), hogy Ser Criston Cole került igen közeli – szexuális gyakorlatokon, testtechnikán alapuló – kapcsolatba Rhaenyrával (363. old.), ám a szüzességét nem ő, hanem egy harmadik férfi, Ser Harvin Strong vette el, amikor a hercegnő a Cristonban való csalódás után belefutott a karjaiba (366. old.). „Akárhogy is történt” – folytatódik a krónika, tehát mégsem rendelkezünk végső ismerettel arra vonatkozóan, hogy kinek ajándékozta szüzességét Rhaenyra. „A történelmi jelenségek minden ábrázolásában kikerülhetetlen viszonylagosság van jelen” – fogalmazta meg anno Hayden White, és mintha Martin nagyon is tudatosan kezelné ezt a tapasztalatot a fiktív történelmi fantasyre alkalmazva. Merthogy a megtett trónörökös állapota – ebben az esetben is – jövőformáló kérdés, ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a House of the Dragon megfelelő epizódjában erőteljes, képileg is szépen kidolgozott funkciót kapott. (Az intimitás kódolása többrétegű: Daemon és a hercegnő – takarásra és megszakításra épülő, homályos – bordélyjelenete után a hercegnő és Criston – átesztétizált – szeretkezése következik; ellenpontozva a királyi pár – a nő „kötelességét” kiemelő – ágyjelenetét. A sorrend nem jelent bizonyosságot, a kamera – természetesen – nem mutatja a szűzhártyát, később a róla szóló diskurzus pedig a látottaknak is ellentmond.) Rhaenyra szüzességének dilemmájában ily módon összefutnak a reprezentálhatatlanság történelmi és mediális szintjei, aminek köszönhetően nő a bizonytalanság ugyan, de megértjük közben, hogy az esztétikai élvezetnek nem előfeltétele a mindentudás. (H. Nagy Péter)

raenyra.jpg

Címkék: George R. R. Martin House of the Dragon Fire & Blood

Szólj hozzá!

House of the Dragon – Kezdetek 2: Káosz

hannlec 2022.09.10. 16:19

A fantasy antisematikus változataira ugyanúgy jellemző a káosz iránti vonzalom, mint a járványfikciókra vagy az apokaliptikus irodalomra. A káoszt előidéző jelenségek egyike shakespeare-i gyökerű (és mélységű) mintázat. Nézzünk erre egy örökérvényű példát. Kuroszava Ran – Káosz című remekművében a 16. századi Japán hatalmi harcai a Lear király problematikáját idézik. Ez a tragédia az úgynevezett végjátékok közé tartozik, mivel a világvége témáját dolgozza fel. A Lear király – az újkor kezdetének tanújaként – azt a szituációt ragadja meg, amikor felborul a család és az állam természetes rendje; s ezzel megszűnik az esélye annak, hogy megszülessen egy új, az emberek közti toleranciára épülő világ. „Az önmagát és vágyait mindenek fölé helyező individuum által előidézett káosz lép a helyére” – fogalmazta meg pontosan Erika Fischer-Lichte. Kuroszava ezt az apokaliptikus horizontot nyitja fel, a japán történelemre alkalmazva a film címében jelölt kulturális (és tudományos) metaforát. Az addig egységes állam részekre szakad, a klánok testvérháborúi, bosszúhadjáratai romba döntik a birodalmat; a béke korszaka után mindent elemészt a káosz. A House of the Dragon alapjául szolgáló Martin-könyv sok változatát tartalmazza a szóban forgó mintázatnak, ráadásul fellépteti – egy epizód erejéig – azt a jelenségkört is, amely szintén káoszalakzat lehet: a ragályt. I. Jaehaerys király uralkodása alatt, amikor Corlys Velaryon – aki a Hét Királyság egyik legkiemelkedőbb személyisége lesz – hatéves kisfiú volt, a tél visszatért Westerosra. Az éghajlati változások éhínséghez vezettek, és amikor ennek következtében a testek legyengültek, eljött a reszkető kór, amely sorra szedte áldozatait. A betegség lefolyását így írja le a krónika: „Nemsokára a reszketés következett; először enyhe kis remegés, de megállíthatatlanul súlyosbodott. A lúdbőrzés hódító seregként menetelt fel és alá az áldozat végtagjain. Eddigre a beteg már annyira reszketett, hogy foga is vacogott, keze és lába pedig ellenőrizetlenül rángatózott. Mikor az áldozat ajka elkékült, és vért kezdett köhögni, a vég már közel járt. Az első remegéstől kezdve a reszkető kór hamar elvégezte a dolgát. A halál egy napon belül eljöhetett, és minden öt betegből csupán egyetlen gyógyult meg.” (Tűz & Vér, ford. Stemler Miklós, 277. old.) Visszatérő járványról van szó, melynek eredetét és gyógymódját nem ismerik a mesterek. A jelentősége arra is kiterjed, hogyan változtatja meg egy kitörés a történelem menetét. Az adott időszakban a birodalom legnépszerűbb karaktere a királyné lánya, Daenerys hercegnő. A hatéves kislány elkapja a betegséget, és másfél napon belül meghal. Az uralkodók felfoghatatlannak tartják a történteket, abban a hitben éltek ugyanis, hogy a családjuk sérthetetlen. Daenerys halálával tehát sérül a Kivételesség elve, vagyis a betegség lényegében a Targaryen-hegemónia megroppanásának a jele. A járvány törés a dolgok rendjében; fontos szerepe van tehát abban, hogy a káosz közepette létrejöhessen egy új identitás-értelmezés, amely hosszú távon is meghatározza a birodalom sorsát. (H. Nagy Péter)

house-of-the-dragon-character-posters-09.jpg

Címkék: George R. R. Martin House of the Dragon Fire and Blood Tűz & Vér

Szólj hozzá!

House of the Dragon – Kezdetek

hannlec 2022.09.04. 16:56

A jól működő történetek egy jelentős része valamilyen (és valamiért) hangsúlyos változásból nő ki. A statikus viszonyok hirtelen dinamikussá válnak. Ezért is fontos a kezdőpont megválasztása. A House of the Dragon rég várt debütálása óta azon töprengek, hogy ez a sorozat eltalálta-e a maga funkcionális indítópontját. Furcsa kérdésnek tűnik; ám szinte biztos vagyok benne, hogy a nézők egy része nehezen boldogul a cselekmény bizonyos elemeinek az elhelyezésével. Aki viszont olvasta George R. R. Martin Fire & Blood című könyvét, könnyedén felidézheti az előzményeket. A Targaryenek történetének egyik csomópontja I. Jaehaerys több mint fél évszázados uralkodásának időszaka. A királyt Békehozónak nevezik; és annyi minden fűződik a nevéhez, hogy felsorolni is lehetetlen – Westeros teljes arculatát/kultúráját érinti ez. (A könyvben több mint 200 oldal szól erről a szakaszról.) A király uralkodásának utolsó éveiben előkerül az utódlás kérdése, amely hatalmas megmozdulást generál a földrészen. Nincs ugyanis egyértelmű/alkalmas örökös, a trónra a nagy családok legtöbbje benyújtja igényét. A Nagytanács ekkor hozza azt a törvényt, amely szerint „Westeros Vastrónja nem lehet nőé, és női leszármazotton keresztül sem szállhat férfira.” (Tűz és Vér, ford. Stemler Miklós, 346. old.) Többségi szavazattal ekkor lesz Viserys a trónörökös (az Öreg Király unokája férfiágon), majd I. Jaehaerys halála után királlyá koronázzák. I. Viserys uralkodását sokan (a fikció szerint) a Targaryen-hatalom csúcspontjának tartják; a trónörökös kijelölésekor viszont a király megszegi a kőbe vésett törvényt – ez a sorozat nyitóhorizontja –, és fiú utód hiányában lányát, Rhaenyrát teszi meg a trón várományosának. (Majd feleségül veszi a Segítő lányát, Alicent Hightowert. Lényegében ez a mozzanat vezet el majd a Sárkányok Táncának nevezett, különleges – vízen, levegőben, hálószobákban és sikátorokban vívott – brutális háborúhoz, melyben Rhaenyra megpróbálja érvényesíteni trónigényét Viserys és Alicent fiával szemben. A tét tehát az – nagyon leegyszerűsítve –, hogy félreállítható-e a nő.) Ez kardinális változást elindító kezdőpont tehát, ugyanakkor mindez reláció függvénye. A Király Békéje I. Jaehaerys korában és a férfiágra vonatkozó törvény az a két legfontosabb komponens, amelyhez képest a töréspont észlelhető. Innen nézve látható át, hogy miért kulcsszereplő Westeros történetében Rhaenyra. Másrészt igen látványos a könyvben, hogy a források éppen erre az időszakra válnak bizonytalanná, ami azt jelzi, hogy itt már számolni kell a nézőpontok egymásnak ellentmondó vonatkozásaival. (Ami oly izgalmas volt a Trónok harcában.) És milyen lelkesítő az is, hogy megkerülhetetlen érvet tudunk felhozni amellett, hogy a sorozat kezdőpontja mégiscsak jó választás eredménye. Ha korábbra helyeződött volna a fókusz, jobban látnánk ugyan a töréspont másik oldalát, a tágabb kontextust, de még statikus viszonyok közé kerülnénk. Ebből következően nem feltétlenül kell veszteségként megélni az in medias rest a Tűz és Vér ismerőinek; mert a hatásos történetek ereje nem(csak) a végükben, hanem kezdetükben (is) rejlik. (H. Nagy Péter

house.jpeg

Címkék: George R. R. Martin House of the Dragon Fire & Blood Tűz és Vér

Szólj hozzá!

A spoiler menő? – Adam Silvera: Mindketten meghalnak a végén

hannlec 2022.09.02. 21:35

Ez a regény eredetileg 2017-ben jelent meg, és 2022-ben a Menő Könyvek jóvoltából már olvasható magyarul is. A Mindketten meghalnak a végén a címével nemcsak magára vonja a figyelmet, hanem egyúttal tehermentesíti az őt bemutatni vágyókat. Kár izgulniuk azon, hogy véletlenül se árulják el a végső csavart, hiszen a cím elintézi ezt helyettük! Ez a mű az önspoilerezés mintapéldája.

mindketten.jpeg

Az alapkoncepció, az emberek életét befolyásoló, a halálból bizniszt csináló vállalat jól illene egy sci-fihez vagy egy thrillerhez, de helyette egy young adult regényt kapunk, nem túlhangsúlyozott LMBTQ tematikával. Létezik a mű világában egy Halál–Hírek nevű szolgáltatás, mely éjfél után felhív bizonyos embereket, hogy közölje velük, aznap meghalnak. Mateo, a zárkózott, de jószívű és Rufus, a vagány, de épp gyászoló fiú is hasonló sorsra jutnak. Eljött a Végnapjuk. Mindketten tudják, hogy közeleg a vég, s mindketten az Utolsó Barát nevű applikáción keresztül keresnek maguknak társaságot az utolsó óráikra. Nem nehéz kitalálni, hogy miképp alakul a kapcsolatuk, a címben pedig ott a folytatás...

Bár a regény tartalmaz némi akciót is (Rufus exe miatt bosszúhadjáratba keveredik, illetve az egyik kétségbeesett Kilépő [aznap elhalálozó] felrobbant egy épületet), de nem a lebilincselő izgalmakon van a hangsúly. Sokkal inkább egy tessék-lássék történetbe ágyazott életvezetési tanácscsokor ez a mű. Kiemeli az önzetlen jótettek fontosságát, bátorságra, életigenlésre buzdít, és arra, hogy éljük meg a pillanatokat, mert ki tudja, mennyi van még hátra a saját kilépésünkig.

Érdekesség, hogy a kötet tartalmaz jó pár háttér információt az alkotási folyamatról. Az első vázlatok, különféle jegyzetek és az író gondolatai a saját művéről is helyet kaptak egyfajta utószóként. Az egyszerű történet és a nem túlságosan árnyalt karakterek miatt főszerephez jut a mű hangulata és üzenete. Ha valaki szomorkásan elgondolkodtató, letargikusan lélekemelő olvasmányra vágyik, nem kell tovább keresnie. (Juhász Kornélia)

Szólj hozzá!

„Azt hiszem, ez egy horrortörténet. Döntsd el te.” – Stephen King: Később

hannlec 2022.08.22. 06:22

Később című regény borítójának fülszövege és az első pár oldala után arra gondoltam, hogy na, ezt is megértük! Koontz Halottlátója, a Hatodik érzék, a Tru Calling, a Szellemekkel suttogó és társaik után Stephen King is felült a holtakkal kommunikálni tudó nyomozókat utaztató klisévonatra. Később, miután megtapasztaltam, hogy mit tett hozzá a regény a jól ismert sémákhoz, a szarkazmusom helyét helyeslő bólogatás vette át.

A huszonkét éves Jamie Conklin írja le gyermekkora néhány epizódját. A gyermeki élmények és világszemlélet hálás táptalajt szolgáltattak a téma friss kezeléséhez. Nincsenek indokolatlan rémüldözések. A kis Jamie élete természetes velejáróinak tekinti a szellemeket. Igaz, lassan eltűnik a hangjuk, a vonásaik egyre homályosabbá válnak, majd teljesen eltűnnek, de olyanok, mint az élők. Sőt, bizonyos tekintetben még jobbak is: nem tudnak hazudni.

kesobb.jpg

Az alaptörténetben kulcsfontosságú egy sötét lény, mely terrorizálja hősünket, s az olvasót is megajándékozza azzal, hogy a regény befogadása után a fütyülésre már sosem fog tudni olyan ártatlan dologként gondolni, mint eddig. Emellett a Későbbnek van egy a paranormálisnál is parább rétege. Jamie gyerekkorára hatást gyakoroltak olyan jelenségek is, mint a gazdasági válság, az alkohol- és drogfüggőség, de kis élete legnyomasztóbb elemei az emberi kapcsolatok torzulásaiból születtek. Miközben Jamie kilép a gyerekkorból, ez a mű rámutat arra, hogy a legnagyobb szörnyek nem a túlvilág rémei, hanem az emberi természet sötét oldala.

Gördülékeny nyelvezetével és kissé karcos humorával (még egy George R. R. Martin utánzat is helyet kapott a történetben) olvastatja magát a regény. Olyan érzésünk lehet, mintha oldalzabáló szellem is járna ajándék gyanánt a könyvhöz, mert alig melegedünk bele, már vége is. Jamie karakterének és kalandjainak boncolgatásából bizonyosan ki lehetne hozni egy-két folytatást, bár Stephen King hivatalos oldalán azt nyilatkozta, nincs tervben ilyesmi. Reménykedhetünk, hogy talán később... (Juhász Kornélia)

Címkék: Európa Stephen King Később

Szólj hozzá!

A sűrű sötét erdő fogságában – Max Brooks: Ösztönlények. A Rainier-hegyi nagylábútámadás hiteles beszámolója

hannlec 2022.08.14. 13:32

Ha nem tudnánk, hogy Max Brooks általában apokaliptikus témákban utazik, azt gondolhatnánk az „ösztönlények” kifejezés alapján, hogy kemény thriller vagy épp pornó született a tollából. Szerencsére, ha a cím nem is, a név és jelen esetben az alcím kötelez. Az Ösztönlények egy zseniális, világvége-közeli környezetben és helyzetben játszódó biológiai horror.

A regény sok szövegréteget mozgatva ragad meg egy természeti katasztrófát és annak hatásait egy közösségre. A fejezetek elején híres írók idézetei szerepelnek az emberi és a biológiai természetről, akadnak szövegrészletek a főhős bátyjának utólagos nyilatkozataiból és egyéb interjú- és cikkrészletek, melyek értelmezik a helyzetet. A kötet gerincét pedig a főszereplő naplója alkotja, melyet pszichiátere tanácsára kezdett írni.

osztonlenyek.jpg

A főhősnőnk (Kate Holland) zárkózott és félős. Instabil párkapcsolata ellenére úgy dönt, hogy szerelmével beköltözik az erdő közepére egy speciális, természetközeliséget hirdető közösségbe. Bár a többi erdőlakó elsőre eléggé sztereotip (öreg házaspár, vegán spirituális guru, karizmatikus népvezér, leszbikus pár nyomasztó kisgyerekkel, író-filozófus, magának való vén boszorkány), de a történet előrehaladtával olyan emlékezetes hősökké formálódnak, melyek kilépnek a felejthető sablonok kategóriájából. Emberi esendőséggel, gazdag háttérrel és múlttal, valamint markáns mániákkal rendelkező, a stresszre különféleképpen reagáló személyiségekké válnak. Érdekesség, hogy az egyik életrevaló karakter jóvoltából helyet és ingyen reklámot kapott a regényben még a vegeta is.

A csapatot egy iszapfolyam zárja el a külvilágtól. A túlélés (élelem megtermelése és beosztása, lelki terhek kezelése) mellett befigyel egy újabb veszélyforrás is, melyre a regényünk alcíme tartalmaz egy sejtelmes utalást. Bár a humora is élvezetes, a regény igazi különlegessége, hogy olyan ütősen félelmetes jeleneteket és hangulatot teremt, hogy az edzett horrorkedvelők hátán is végigfuthat helyenként a hideg. (Juhász Kornélia)

Szólj hozzá!

Fejezet egy készülő könyvből – Shelley Ozymandias című verse a populáris kultúrában

hannlec 2022.08.08. 15:35

A tizenkilencedik században számos olyan mű keletkezett, amely óriási hatást gyakorolt a huszadik századi populáris kultúrára. Ezek közül – ideértve például a Drakula és a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esetét is – az egyik egészen nyilvánvalóan Mary Shelley Frankenstein című regénye. Ám nemcsak a szöveg karrierjéről beszélhetünk: keletkezése körülményei is toposszá váltak a későbbi időszakokban. A Villa Diodatiban zajló események képezik a kiindulópontját például Federico Andahazi-Kasnya A harmadik nővér című alkotásának, melynek középpontjában Polidori A vámpír című elbeszélésének keletkezése áll – ennek hátterét természetesen a Frankenstein íródása és a Byronnal való rivalizálás alkotja. Az angol romantika jelentős szerzői és művei rendre felbukkannak későbbi produkciókban, elég itt, mondjuk, Dan Simmons Hyperioni énekek-ciklusára utalni, melyben a szerző a Keats kibrid (az emberi testben létező MI) tudatának közvetítésével lehetővé teszi a romantikus költő bizonyos alkotásainak (pl. a Homéroszhoz címzett szonett) beemelését az űropera nyelvi terébe. Vagy gondoljunk Coleridge Rege a vén tengerészről című poémájára, melynek alaphelyzetére épül az Iron Maiden azonos című dala.

Az említettek mellett szintén a nagy hatású romantikus művek közé tartozik Percy Bysshe Shelley Ozymandias című szonettje, mely a popkultúra különböző szegmenseiben bukkan fel később. Ennek a kiterjedt hálózatnak ugyancsak részét képezi a science fiction (pl. Terry Carr Ozymandias című novellája, John Wyndham A triffidek napja című regényének egyik jelenete), a vizuális kultúra (pl. a Breaking Bad című sorozat végén a főszereplő a költemény kíséretében nézi végig a birodalmának összeomlását, a The Ballad of Buster Scruggs című Coen-filmben Harry Melling szavalatában hangzik el egy hatásos színpadi beállításban), a szórakoztatóipar (pl. a Monty Python paródiái a hangyák királysága és A szépség és a szörnyeteg kapcsán utal rá), a számítógépipar (pl. a posztapokaliptikus Armageddon Empires-ben MRC-11 Ozymandiusnak nevezik a birodalmi egységet) és a zene (pl. The Sisters of Mercy, Qntal, Gatsbys American Dream) vagy a reklámipar is (pl. a svájci Union Bank reklámkampányában Ben Kingsley szavalta el a verset).

ozymandias.jpg

Shelley költeményének utóéletéből a legtöbben valószínűleg az Alan Moore és Dave Gibbons által jegyzett Watchmen című újhullámos DC képregényt emelnék ki, melyben az egyik visszavonult szuperhős Adrian Veidt, aki Ozymandias néven szerepelt az Őrzők között. A képregény XI. fejezetének végén egy részlet található a Nova Express 1975. július 12-ei számából, amely egy Veidttel készített interjút tartalmaz. (Ebből tudjuk meg, hogy Veidt hogyan lett szuperhős.) A karakter képi megjelenítése és antikizáló környezetbe helyezése a Shelley-vers Ozymandiására játszik rá, és feleleveníti a költemény apropójául szolgáló szcenikai mozzanatot, II. Ramszesz fáraó ábrázolását. (Shelley versét a British Museum kiállítása inspirálta.) A Watchmenből készült filmadaptációban (rendezte: Zack Snyder) az antarktiszi környezetbe ágyazott műemléken, a talpkövön látható is a Shelley-vers megfelelő részlete. A Watchmenből készült HBO sorozatban aztán a Jeremy Irons alakította Ozymandias szerepköre kitágul, a Before Watchmen szériában megjelent hatrészes Ozymandias pedig a karakter előtörténetét szövi tovább.

A Shelley-vers ugyanakkor szerepel a Marvel Univerzumban is: A Bosszú Angyalai (The Avengers) 57. számának Epilógusa idézi a művet identikusan (tehát teljes egészében), miközben egy srác Ultron fejével játszadozik egy szemétkupacon. A füzet Vízió Ultron fölötti győzelméről szól, a befejezés pedig mintha arra játszana rá, hogy a maradványok nem jelentenek végleges halált (ahogy a vers szerint az ős romok túlélik az alkotót). Innen nézve a zárlat nagyon is nyugtalanító, hiszen Ultron halotti maszkján az egyik csatlakozó még üzemképes lehet. Mindez remekül kihasználja a kép és a szöveg feszültségéből nyíló többértelműséget. Fel kell azonban figyelnünk arra a mozzanatra, hogy a Shelley-vers a képeken kívüli térben helyezkedik el (tehát nem beírás), vagyis a vizuális mezőn belül nincs eredete. Ezzel a párhuzamok ugyan nem gyengülnek, de a költemény autonóm-immanens létezése mégiscsak jobban hangsúlyozódik. Valószínűleg ennek a „kiegyenlítődésnek” köszönhető, hogy bár a romok nem ugyanarra az entitásra vonatkoztathatók a képi, illetve a textuális síkban, a mitikus távlat és a történet meghosszabbításának illúziója egyszerre tud érvényesülni, összefonódni, de önállóan is működni. Produktív, a medialitást nyomatékosító megoldás.

Végül meg kell említenünk a hálózat másik fontos csomópontját, Ridley Scott Alien: Covenant című filmjét, a széria hatodik darabját, melyben el is hangzik a Shelley-költemény. A két android (David/Walter – Michael Fassbender) párbeszédére épülő jelenetnek többféle értelmezése is forgalomban van, hiszen egyikük (aki kikísérletezi a xenomorphot) eltéveszti a szerző nevét, Byront mond Shelley helyett, és erre a „nyelvbotlásra” különböző értelemkonstrukciók épülnek a szintetikus ember memóriájára, vagy a tudatos manipulálására vonatkozóan. Lényegesebb viszont az, hogy a vers rímel a helyszín múltbeli történetére, nevezetesen arra, hogy a Prometheus katasztrófája után David a biofegyverrel letarolta a bolygó lakóit, akik után csak nyomok maradtak a kísértetiesen üres városban. Ebben a jelentéses átvitelben azonban találkozik a kép a szöveggel, a vers a láthatatlan történettel, a szonett a horrorral, a romantika pedig a tömegfilmmel. Mindennek hátterében pedig – a mesterségesen létrehozott lények egymásra rétegződő alakzatán keresztül – felsejlik a Frankenstein-történet alapképlete is. Ennek köszönhetően újra a tizenkilencedik század legproduktívabb darabjaira terelődhet a figyelem. (H. Nagy Péter)

Címkék: Ozymandias Percy Bysshe Shelley

Szólj hozzá!

Forró... Forró... Forró... – R. F. Kuang: A lángoló isten

hannlec 2022.08.01. 09:53

Ez a kötet egy atipikus fejlődésregénynek számító trilógia lezárása. A főhős, Zsin volt arctalan honvéd, volt a lázadók titkos fegyvere, s immár az eleddig elnyomott és semmibe vett Déli Szövetség élharcosa, sőt tábornoka lett a heszperiai elnyomás elleni küzdelemben. Zsin funkciói és jelleme terén is nyilvánvaló a változás, de hogy ez fejlődés-e, az kérdéses. A kisebbségi komplexus és bizonytalanság háttérbe szorulnak hősnőnk személyiségében, hogy teret adjanak a sok esetben indokolatlannak tetsző hisztiknek és a túlburjánzó hatalomvágynak. Új pozíciójában párszor olyan kegyetlenkedésekre vetemedik, melyek határozottan sokkolóak.

a_langolo.jpg

A trilógia előző részeire is jellemzőek voltak a karakterek közti kapcsolatok átrendeződése és a váratlan csavarok, de a harmadik kötet viszi mindkét téren a pálmát. Ellenségek kötnek szövetséget, és újra főszerepi rangra lépnek szinte elfeledett mellékszereplők. Példának okáért, végre valahára alaposabban megismerhetjük az első kötet óta folyamatosan emlegetett sámántrió, a Trifekta tagjait. A forró lángokként kavargó nyomasztó események fényében még a kötet felénél sem tudjuk biztosan megjósolni, milyen végkifejletre számíthatunk.

A könyv írója azt ígéri, hogy az olvasók „rengeteget fognak sírni”. Ennek a beteljesedése eléggé kérdéses, ugyanis A lángoló isten olvasása közben lassacskán képtelenekké válunk arra, hogy szimpatizáljunk az eddig hellyel-közzel kedvelhető karakterekkel, és mégis érdeklődéssel pörgetjük tovább a könyv lapjait. A szerethetőség hamvai felett még mindig izzik a kíváncsiság, hogy merre halad a történet. A trilógia végén pedig az olvasók kapnak egy olvasmánykekszet. A kötet végén szerepel egy rövid szösszenet, mely az eseményeket egy másik főszereplő szempontjából mutatja be. A zárókötet és a trilógia egésze is izgalmas élménnyel ajándékozza meg olvasóit. Lángoló izgalmai után az emléke hamvai megragadnak a befogadó elméjében. (Juhász Kornélia)

Címkék: Agave R. F. Kuang A lángoló isten

Szólj hozzá!

A lázadás lángjai – R. F. Kuang: Sárkányköztársaság

hannlec 2022.07.25. 14:15

Ha létezne könyves átkozódás, akkor az így hangzana: „Oh, hogy lennél egy trilógia második kötete, teee!” Ez a funkció ugyanis nem túl hálás feladat. Ha az első kötet rossz, akkor nagy a nyomás, hogy a folytatás orvosolja az utólag felfedezett hibákat. Ha a kezdet jó (mint a Mákháború esetében is), akkor pedig a következő kötettel szemben már magasak az elvárások. Az olvasó kicsit olyan lesz, mint egy követeléseket skandáló könyvforradalmár: Kívánjuk a megtapasztalt hangulatot és követeljük az ábrázolt világ kitágulását. Tiltakozunk az első kötetben megvillantott rejtélyekről való megfeledkezés ellen. Le az unalommal! Kreatív fordulatokat az olvasó népnek! Szerencsére a Sárkányköztársaság nem szolgál rá az olvasói lázongásra.

sarkanykoztarsasag_b1.jpg

Súlyos veszteségek és sorsfordító változások után a főhős (Zsin) fejében az általa megidézett pusztító istenség mellett a bosszúvágy tombol. Végső célja a birodalom császárnőjének elpusztítása. Amikor kap egy csábító ajánlatot, hősnőnk célja árnyalódik: a Sárkány hadúr titkos fegyvereként küzdhet a köztársaság kiépítéséért.

A történet előrehaladtával alaposabban megismerjük a hőseinket és az ábrázolt világot is. Tengeri és folyami útvonalakon haladva tárulnak fel a Sárkány tartomány és a főváros rejtelmei, és előtérbe kerülnek eddig csak említés szintjén megjelent hatalmak is. Egy pénzéhes kalózúrnő, a sámánizmus meghonosításában főszerepet játszó északi törzsek és a modern fegyverekkel harcoló heszperiaiak is megkavarják az eseményeket.

A könyv fontos témája a háború iszonyata, valamint felveti azt a kérdést, hogy a személyes bosszú vajon szolgálhatja-e a közérdeket. Akármilyen helyesnek érződik a kiváltó oka, egy háború sose leányálom. Ebben a kötetben pedig egy mocskos hatalmi játszmákkal, bosszúszomjas istenekkel, mérgekkel, robbanásokkal telített rémálom. Ez a regény kiszolgálja, sőt túlszárnyalja a trilógiában elfoglalt helye alapján a vele szemben támasztható igényeket. Az elolvasása után az olvasóban egyetlen követelés marad: Ide a harmadik kötetet, de gyorsan! (Juhász Kornélia)

Címkék: Agave R. F. Kuang Sárkányköztársaság

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása