Kövess minket Facebookon is!

Friss topikok

Címkék

A. F. Brady (1) Aaron Sorkin (1) Ada (1) Adam Sandler (1) Adrian Tchaikovsky (1) Agave (2) agave (146) ajánló (61) Alix E. Harrow (1) Alma Katsu (1) Álomdalok (1) Amanda Gorman (1) Anthony ONeill (1) artpop (3) Assassin’s Creed Odisszea (1) Átváltozás (1) Az éjszaka fénye (1) Az elnök emberei (1) Az erő nyomában (1) Az illusztrált ember (1) Az Intézet (1) Az ír (1) Az obeliszkkapu (1) Az ötödik évszak (1) Az utolsó tréfa (1) A chicagói 7-ek tárgyalása (1) A dilemma (1) A halálmegvető (1) A hasadék (1) A két pápa (1) A Kimenekítés (1) A kívülálló (1) A Kreml jelöltje (1) A láthatatlan ember (1) A megtört föld (1) A negyedik majom (1) A rettenthetetlen (1) A sötétség kora (1) A sötét oldal (1) B. A. Paris (1) Bábel fiai (1) bacigalupi (2) Beatrice Ákos Jerikó (1) Beren és Lúthien (1) Bob Dylan (1) Bong Joon Ho (1) brandon hackett (6) Brandon Hackett (2) Catherynne M. Valente (1) Cavan Scott (1) Charles Casillo (1) Christopher Nolan (1) Christopher Tolkien (1) Cixin Liu (1) Csillagok háborúja (1) Csongrádi Ábel (1) Dacre Stoker - J. D. Barker (1) Daniel José Older (1) Dan Simmons (2) Dark (1) David Fincher (1) DC (1) Delilah S. Dawson (1) Dennis Lehane (1) dialógus (1) dick (9) Doctor Strange (1) Doktor House (1) Donnie Darko (1) Don Winslow (1) Dooku az elveszett jedi (1) Dracul (1) Drew Williams (1) Eduardo Sacheri (1) Ed McDonald (3) Éhség (1) Éjvadászok (1) Elan Mastai (1) Eldobható testek (1) Elektronikus állam (1) Élősködők (1) Emelkedés (1) Eminem (1) Ericson Core (1) ernest cline (3) escher (1) évértékelő (3) Ezüst Félhold Blues (1) Feleségem (1) Fiatal Írok Tábora (1) GABO SFF (5) gaga (12) Game of Thrones (1) Gáspár András (1) Gazdátlan csillagok (1) George R. R. Martin (4) giger (1) Gombaszögi Nyári Tábor (4) Gordon Doherty (1) Gőzkorszak. Pavane (1) graffiti (4) Graham Moore (1) Guy Ritchie (1) H. Nagy Péter (1) Harley Quinn (1) Harriet (1) Helen Keen (1) Hibridek (1) hírek (8) Hölderlin (1) Homeland (1) Homérosz (1) Horgonyhely (1) Időugrás a Marson (1) Iliász (1) Ílion (1) In memoriam (1) Irha és bőr (2) író-olvasó (3) J. D. Barker (1) J. R. R. Tolkien (1) Jason Matthews (2) Jeff VanderMeer (4) Jiří Menzel (1) John Le Carré (1) John le Carré (1) John Scalzi (1) Jojo Nyuszi (1) Joseph Staten (1) Jozef Karika (1) kaku (1) kalligram (1) Karanténkultúra és járványvilág (1) Kárhozat (1) Keith Roberts (1) Ken Liu (1) Keserű József (1) Kevin Shinick (1) Kilégzés és más novellák (1) Kim Stanley Robinson (1) koncert (1) könybemutató (1) könyvbemutató (9) Koréliai Hajsza (1) krimipályázat (1) kultúrkorzó (4) kurzweil (1) lady gaga (2) Láthatatlan bolygók (1) Lehetnek sárkányaid is (1) Leigh Whannell (1) Lenn a sivár Földön (1) Lőrinczy Judit (1) Lovecraft földjén (1) Love Death & Robots (1) Lúzerek éjszakája (1) madonna (1) Mank (1) Marilyn Monroe (1) Martin Scorcese (1) Már megint a felfedezők (1) Matt Ruff (1) mediawave (1) Médiumközi relációk (1) Mel Gibson (1) Michael J. Martinez (1) Moskát Anita (1) moskát anita (5) Mulan 2020 (1) N. K. Jemisin (3) Nabokov (1) neal stephenson (2) Neil Gaiman (4) Németh Zoltán (2) Nnedi Okorafor (1) Nobel-díj (1) Octavia E. Butler (3) opus (20) Oxygen (1) Palmer Eldritch három stigmája (1) Paolo Bacigalupi (2) partitúra (1) Perfect Harmony (1) Philip K. Dick (8) Pierce Brown (2) Piranesi (1) Pókfény (1) Prae (2) prae (5) Próza Nostra (1) Quentin Tarantino (1) Rae Carson (1) Ragadozó madarak (1) Rango (1) Ray Bradbury (1) Ready Player Two (1) rég várt (2) Rian Johnson (1) Richard Morgan (1) Samantha Downing (1) Sam Hargrave (1) sandman (1) sci-fi (1) Scott Westerfeld (1) simmons (1) Simon Stålenhag (1) star wars (12) Star Wars - A végső dobás (1) Star Wars Canto Bight (1) Star Wars Phasma (1) Stephen Hawking (1) Stephen King (4) Stowaway (1) Susanna Clarke (1) szeminárium (33) szimpózium (22) szingularitás (1) SZMIT (1) T2 (1) Taika Waititi (1) Ted Chiang (1) Tenet (1) The Durrells (1) The Hill Will Climb (1) The Last of Us Part II (1) The Science of... (1) The Undoing (1) The West Wing (1) The Witness (1) Thomas A. Szlezák (1) Thomas Vinterberg (1) Tízezer ajtó (1) Toby Ziegler (1) Togo (1) Tom Sweterlitsch (1) Tőrbe ejtve (1) Trhlina (1) Trónok harca (1) true detective (1) Ubik (1) Uncut Gems (1) Úriemberek (1) Űrlottó (1) Űropera (1) Vakság (1) Végítélet (1) Vének történetei és más írások (1) világépítés (1) Világok Találkozása (1) vizualitás (3) Volt egyszer egy… Hollywood (1) Vörös Veréb (1) Westworld (1) Zachary Mason (1) Zack Snyder (1) Címkefelhő

Utazás a koponyán belül – Philip K. Dick: Már megint a felfedezők

hannlec 2021.06.23. 06:11

Már megint Philip K. Dick, és ismét örülhetünk, hogy az elméjébe való sokadik bepillantás által is újra és újra egészen egyedi fénytörésben láthatjuk a valóságot, olyan nézőpontokból tekinthetünk a világunkra, melyek tágítják a horizontot, néha zaklatottabbá, ugyanakkor politikai-társadalmi kérdésekre érzékenyebbé és kicsit talán empatikusabbá is tehetnek bennünket.

A Már megint a felfedezők egy gyűjteményes kötet, mely a szerző korai műveiből válogat, amelyek eredetileg különböző SF magazinokban láttak napvilágot. Először 2007-ben jelent meg az Agave Kiadónál, és most az életmű újrakiadásának keretében a felújított sorozatba illő új borítóval invitálja az érdeklődőket az (újra)olvasásra, de a Philip K. Dick-kel még csak ismerkedők számára is jó választás lehet, mert Dick sok későbbi regényének a konkrét magvát is felfedezhetjük ebben a merítésben. Az Itt a pirosban a későbbi Az Alfa-hold klánjai kulcsmomentumát dolgozza ki, A Yancy-profil olajozott, állami szintű megtévesztő gépezetét pedig A végső igazságban látjuk viszont.

Már a címadó Már megint a felfedezők is többféleképpen közelíthető meg. Az újra meg újra visszatérő – valójában landolás közben meghalt – asztronauták tökéletes másolatai egy idegen faj rendületlen kommunikációs kísérletei lennének? Vagy épp egy invázió előkészítő ügynökei? A Földiek hozzáállása, miszerint előbb lőnek, aztán kérdeznek, egy kollektív, patologikusan paranoid tudatállapot eredménye, vagy jogos önvédelem? A válaszok – ahogy a kérdésfelvetések is – az olvasóra vannak bízva.

mar_megint_a_felfedezok.jpg

A legtöbb történet szatirikus felhangú. A Bizonyos életformák egy Jetson család-féle utópisztikus korban játszódik, amikor az ember minden létező kényelmi szükségletét azonnal kielégíti a technológia – amelynek ugyanakkor a csapdájában is él a társadalom, mivel az újabb és újabb nélkülözhetetlen technikai vívmányokhoz szükséges nyersanyagokat idegen – és lakott – bolygókkal való folyamatos háborúskodás révén lehet csak megszerezni, minek következtében először csak a férfiakat sorozzák be, de emberhiány miatt rövidesen a nőkre és a gyerekekre is sor kerül. Mert hogyan is élhetnének villámgyors önvezető autók, emlékezőfém, vidkép és újsággépek nélkül? Így aztán a Földre látogató idegenek egy ember nélküli, tökéletesen automatizált világot találnak, amely megfejthetetlen rejtélyként áll előttük. A helyzet Ray Bradbury Langy esők jönnek című marsbéli krónikáját idézi, melyben egy magányos okosház mindennapi rutinját követhetjük nyomon, a „marslakók” kihalása után. A novellában megjelenik a napjainkra a járványhelyzet miatt mindennapivá vált távoktatás is.

Bizonyos történeteknek intellektuálisan izgalmas és egyszerre szórakoztató vonása, hogy történelmi, vagy természetfeletti jelenségekre alternatív tudományos (fantasztikus) magyarázattal szolgálnak. Ilyen a Pat ajándékában az istenek léte. „Hogyan keletkezik egy isten? – váltott témát Tom. – Önmagát teremti? Mert ha nem, akkor kell lennie egy tőle független létezőnek, egy mélyebb, elemibb textúrának, ha úgy tetszik, amelyből… – Az istenek – szakította félbe a rovarszerű figura – a valóság tágabb kontinuumának, egy felsőbbrendű dimenziónak lakói. A lét számtalan szintből áll; multidimenzionális realitássíkokból, melyek szigorú hierarchia szerint rétegződnek. Az enyém a tiétek fölött helyezkedik el.” (21)

A prekogníció mint novum is sok későbbi művének fontos eleme (Ubik, Palmer Eldritch három stigmája), mellyel A tehetségesek világában is találkozhatunk. Ebben a szövegben egy olyan mutáció szerepel, melynek eredménye kísértetiesen emlékeztet a Kurt Vonnegut mitológiájában szereplő tralfamadoriak idő-és tértapasztalatára. „A Másikak mind az ő maga alakjai a saját időcsapásán. – A Balos az előző Másik – felelte Tim. – A Jobbos pedig a jövő. (…) Mi kívül vagyunk a táblán. Talán a tehetségünkön egyszer majd mindenki osztozik. Amikor az megtörténik, a tragédiát és halált többé nem értik félre. – És addig? – Curt minden porcikájával meg akarta értetni magát Timmel. – Nekem nincs ilyen tehetségem. Nekem ő halott. A helye a táblán üres. Julie nem töltheti be. Senki sem töltheti be.” (145–147)

Jelen válogatásban ugyanakkor metanarratív kontextusban is feltűnik a jövőbe látás, a Vízipók című novellában, amelyben a jövő társadalma pontosan az aranykor SF íróinak elképzelései szerint alakult, akiket az utódok saját korukban el nem ismert, ugyanakkor kiváló jóstehetségeknek tartanak, és a múltbeli SF magazinokat tudományos művekként forgatják. És ugyan ki más tudná megoldani a csillagközi űrutazás felgyorsításának égető problémáját, mint a méltán nagybecsű Poul Anderson, akit a jövőből jött ügynökök az Időfúró segítségével épp egy San Francisco-i SF kongresszusról ragadnak magukkal a jövőbe?

A Hulla vagy Foster a fogyasztást és hidegháborús félelemkeltést célzó propaganda mindent átható hatásmechanizmusát mutatja be. A történet szerepel Dick 2017-es Elektronikus álmok című novelláskötetében is. Az urat szolgálni egy egyszerűbb darab, a Terminátor elődjeként is felfogható, az asimovi törvényekre fittyet hányó hazug és gyilkos robotokkal. A Hívja az ügyfélszolgálatot is a gépuralom-témát viszi tovább, megfűszerezve egy kis időutazással. A Nulla-T-ben autista szuperemberek a világ elpusztítására törnek, mert így akarják elhozni a tiszta, homogén energia valóságát – az más kérdés, hogy ezt az állapotot ők már nem tudnák élvezni, mivel az univerzum felrobbantásával ők is beleolvadnának a hőn áhított egységes masszába. Az Előszemélyek súlyos etikai kérdéseket feszeget, a Valami a temponautáknak is jár pedig egy sajátos időhurok hatásait és keletkezését mutatja be.

Dicknél a történet hőse általában maga az ötlet, ahogy azt a szerzői utószóban is említi, és történetei észlelési kísérletekként is felfoghatók. Van-e hely ebben a világban a szuperemberek, vagy egyszerűen az egyéniség számára? Van-e hely az őrültek, vagy éppen a normálisok számára? Miben áll a normalitás? Hová vezet az uniformizálás, és hová a különcség? Jobb lenne, ha tudnánk az időben utazni, vagy addig jobb, amíg mindez a lehetséges anomáliáival együtt a képzelet birodalmába tartozik? Az biztos, hogy bár Philip K. Dick nem lehetett egy könnyen kezelhető ember, az írásaiban ötletei legjavát adja, melyekből mi, olvasók csak profitálhatunk. (Babos Orsolya)

Címkék: Philip K. Dick Már megint a felfedezők

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mapopkult.blog.hu/api/trackback/id/tr7116601978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása