Kövess minket Facebookon is!

Friss topikok

Város és fantasy

greyjoy 2014.11.06. 20:06

Az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport szemináriumain ebben a félévben a világalkotás kérdései kerülnek középpontba. Ennek szellemében 2014. november 5-én, a félév második szemináriumán Hegedűs Norbert a város és a fantasy közötti összefüggésekről beszélt, különös tekintettel az urban fantasy műfajára. Mint utalt rá, egy manapság igencsak népszerű szubzsánerről van szó, amelynek megvannak az irodalomtörténeti előzményei (közülük Poe-t, Lovecraftot és Franz Kafkát emelte ki). A szeminárium első részében igyekezett rámutatni az urban fantasy sokszínűségére, illetve arra, hogy a város milyen sokféle módon jelenik meg az egyes művekben. Szóba került China Miéville és Neil Gaiman Londonja, László Zoltán Budapestje, illetve – Laurell K. Hamilton művei kapcsán – a „bűnös város” toposza is. E ténylegesen (is) létező városok mellett pedig szerepet kaptak olyan fiktív városok is, mint Erion és Nordes (a népszerű magyar fantasy-világok, a M.A.G.U.S. és a Worluk legendás helyszínei).

Innsmouth_Fish_Packers_Inc__by_Malakh7.jpg

Hegedűs Norbert – természetesen – nemcsak példákat sorolt fel, hanem el is vonatkoztatott. Különbséget tett az urban fantasy kétféle típusa között. Az elsőt világépítő városi fantasynek nevezte (ezekben a művekben a tolkieni hagyomány él tovább; a város itt ugyanúgy főszereplő, mint maguk a hősök, a cél pedig az, hogy az olvasó „belakja” a teret). A második típust az intruzív urban fantasy megnevezéssel illette, s a lovecrafti hagyományból eredeztette (ezekben a művekben egy már ismert város eddig ismeretlen – fantasztikus – oldala tárul fel). Az urban fantasy két típusa közötti különbség eltérő esztétikai hatásukban is megmutatkozik. Míg a világépítő fantasyk gyakran a varázsmesék narratív sémáját követik, addig az intruzív fantasyk az elidegenítés effektusaival operálnak, amikor az ismertet újszerű módon láttatják. Hegedűs Norbert arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek csupán tendenciák; a konkrét művekben olykor a két szövegtípus keveredik egymással.

Az előadást élénk vita követte, amelynek során újabb szempontok bukkantak fel: az Escher-féle tér alkalmazása, a város „archeológiai” rétegeinek kérdése, a város mint önálló életet élő organizmus, vagy éppen a város mint heterotópia. Aki ellátogatott a szemináriumra, újfent tapasztalhatta, hogy nagy szükség van az ilyen, tényleges szakmai párbeszédet lehetővé tevő eseményekre. (KJ)

Címkék: szeminárium

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mapopkult.blog.hu/api/trackback/id/tr536872281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.