Az Alternatívák a popkultúra kapcsolatrendszereit elemzi hat fejezetben. Az első blokk az oktatás és a tudományos gondolkodás felől tekinti át a tömegfilm és a populáris irodalom lehetőség-feltételeit, miközben kitér a sztárkultusz kérdéskörére is. A második blokk a kánonképződés felől vizsgálja a populáris irodalom néhány alapszövegét, és figyelmet fordít az alternatív kánonok (sci-fi, fantasy, horror stb.) megváltozott helyzetére. A harmadik blokk a populáris irodalomban működő intertextuális és médiumközi stratégiákkal foglalkozik, kiemelve egy-egy centrális jelentőségű problémakört (pl. az emberkép változásait). A negyedik blokk a kortárs popkultúra talán legfontosabb jelenségéről, Lady Gagáról szól, többek között a művésznő médiastratégiájáról, az irodalmat is inspiráló tevékenységéről és show-inak felépítéséről. Az ötödik blokk film- és klipelemzéseket tartalmaz, H. R. Giger alkotásait kezelve kontextusként, illetve a Star Wars-franchise-hoz közelít. A hatodik blokk a populáris kultúrával kapcsolatos kritikai reflexióra épül, két jelentékeny monográfia alapján; majd a kiadványt bibliográfia és filmográfia zárja.
E könyvben tehát kapcsolatrendszerek dinamizálódnak, vissza-visszatérő főhősökkel, mint Darwin, Hawking, Gaga; illetve olyan lehetséges társítások kerülnek szóba, melyek növelhetik valamely jelenség vagy mű komplexitását. Az adott alkotások és médiakonfigurációk jól működnek szakmai-tudományos diskurzusokban, ugyanakkor egyértelműen a nagyközönségnek szólnak. A Mátrix például azért lehetett olyan népszerű anno, mert tökéletesen eltalált valamit az adott időszak tapasztalati (technomediális) szövetéből. Míg a Mátrix világához hétköznapi, a valósághoz pedig virtuális elemeket rendel hozzá a film látványkészlete (az utóbbi számítógépes szimuláció), ezen a megfordításon keresztül mindenki számára elérhető közelségbe került realitás és medialitás felcserélődésének képlete a fikción belül, miközben a készítők-befogadók világát ugyanez határozza meg: a néző átmediatizált közegként ismeri fel újra saját technokulturális környezetét. Ilyen jellegű mintázatok és átjárási útvonalak teszik aktuálissá a popkultúra-kutatás újabb, médiaelméletek utáni fejezetét.