MA Populáris Kultúra Kutatócsoport

Friss topikok

Mitchell Zuckoff: 13 óra

greyjoy 2016.07.02. 16:22

f26703eb-1292-42dc-98d7-b3525e59e73a.jpg2001. szeptember 11. után talán a második legkomolyabb amerikai célpont elleni csapás 2012-ben, Bengáziban történt, épp az ikertornyok elleni merénylet tizenegyedik évfordulóján. A Kadhafi-rendszer megbuktatása után Líbiában erősen Amerika-ellenes hangulat uralkodott, mely akkor tetőzött, amikor 9/11 évfordulóján helyi iszlamista fegyveresek lerohanták az USA bengáziban működő diplomáciai képviseletének épületeit, valamint a CIA helyi kirendeltségét. A merénylet során négy amerikai vesztette életét, köztük az Egyesült Államok líbiai nagykövete is. Bár mifelénk is cikkeztek róla, az ügy igazán az USA-ban kavart nagy viharokat, mivel a merényletet követő politikai botrány hullámai egész a csúcsvezetésig: Barack Obama amerikai elnökig és Hillary Clinton külügyminiszterig elértek. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy a vérengzés és az amerikaiak halála elkerülhető lett volna, ha a döntéshozók figyelembe veszik a líbiai komplexumokat védő civil fegyveresek figyelmeztetéseit, akik korábban többségükben az amerikai különleges egységeknél szolgáltak.

A könyv épp az ő szemszögükből, a túlélő operátorok szemével meséli el a 2012. szeptember 11-én történt véres eseményeket. Ahogy írtuk, ezek a férfiak korábban többségükben mind az Egyesült Államok fegyveres erőinél szolgáltak, leszerelésük után pedig fegyveres biztonsági vállalkozókként védték az amerikai külképviselet épületeit. Ki patriotizmusból, ki a pénz miatt, de volt, akit az adrenalin éltetett: ahány félék, annyiféle motivációval kerültek Líbiába.

Zuckoff könyve tényregény: saját bevallása szerint nem változtatott az események sorrendjén, nem használ fiktív szereplőket, és nem is nagyít a drámai hatás kedvéért. Csakis a merényletnél jelen lévő szemtanúk elbeszéléséből indult ki, az ő jelentéseiket, visszaemlékezéseiket rendezte olvasmányos szöveggé.

A könyv elején megismerjük a bengázi bázison tevékenykedő operátorokat, betekintést nyerünk a munkájukba, a forrongó Líbia – európai szemmel nézve kaotikus – mindennapjaiba. Zuckoff emberközelbe hozza ezeket a marcona férfiakat, minden névhez egy arcot, hobbit, motivációt, történetet kapcsol, ezért mikor a nagykövetség elleni támadáshoz érünk, már nem igazán tudjuk elfogulatlanul követni a történteket: szinte mi is az egyik operátor bőrében érezzük magunkat. A könyv ugyan már az elején leszögezi, hogy nem kíván felelősöket keresni, sem ujjal mutogatni, a sorok között olvasva azonban mégis megtaláljuk a szerző és az interjúalanyok véleményét az inkompetens bürokraták bicskanyitogató döntéseiről.

Aki szeret bepillantani a kulisszák mögé, kedveli a háborús tényirodalmat, és nem retten vissza egy erőteljes adrenalinlökettől, annak Zuckoff könyve ideális választás. „Idegtépő” – írja a The Washington Post blubrje, és ennél jobbat mi sem nagyon tudunk róla mondani.

Az eseményekről azóta Michael Bay is készített egy nagyköltségvetésű filmet, de ha egy mód van rá, a történettel való ismerkedést az Agave könyvével kezdjük. (Hegedűs Norbert)

 

Címkék: agave

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://mapopkult.blog.hu/api/trackback/id/tr768862108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Huffnágel Pista · http://www.huffnagelpista.com 2016.07.02. 21:53:17

Emiatt az öt tulajdonságuk miatt váltak a nők a liberalizmus leghasznosabb idiótái​vá

#feminizmus #férfiholokauszt #schopenhauer

www.huffnagelpista.com/emiatt-az-ot-tulajdonsaguk-miatt-valtak-a-nok-a-liberalizmus-leghasznosabb-idiotaiva.html